Hétfői zárószavazása előtt normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a kormány a saját maga által benyújtott egyik törvénymódosítóra, a vádkikényszerítés új intézményét bevezető jogszabályra, amelyet korábban az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtottak be - értesült a hvg.hu.
A lap úgy tudja, a lépésre az Európai Bizottsággal egyeztetett módon kerül sor, mert bár a kormány vállalta, hogy benyújtja a javaslatot, jogi aggályai miatt maga kéri az Alkotmánybíróság vizsgálatát.
A törvény célja deklaráltan az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás, amint azt Varga Judit még júliusban a Facebookon jelezte, „a Bizottság ajánlásait elfogadva azon vállalásunknak teszünk eleget, hogy biztosítjuk, a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is”.
A normakontroll-kérelmet várhatóan a keddi ülésnapon fogadhatja el az Országgyűlés, előtte a hétfő estére tervezett ülésén a Törvényalkotási Bizottság tárgyalja, majd kedden vitázik és szavaz róla a parlament. Amennyiben ezt követően az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia a törvényt. A lap forrásai szerint Brüsszel elfogadta, hogy az Orbán-kormánynak aggályai vannak a kért javaslattal kapcsolatban, így a megegyezésükkel összhangban fordulnak az Alkotmánybírósághoz. A kormány kifogásait illetően a úgy tudják, ezek főleg a hatóság által „ejtett” ügyek későbbi, széles körű nyilvánosságához kapcsolódnak.
A tervezett jogszabályt egyébként már most módosítani tervezik néhány ponton, például a törvény címében átírnák, hogy a módosításra az eddigi „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” helyett „a kondicionalitási eljárással összefüggésben” van szükség.
A tervezett új jogintézmény lényege, hogy eddig, ha a vádhatóság „ejtett” egy ügyet, akkor ugyan pótmagánváddal a bírósági eljárás kikényszeríthetővé vált, de csak az ügy érintettjei számára, ez változik most várhatóan meg oly módon, hogy a kiemelt, súlyosabb korrupciós jellegű ügyekben a jövőben bárki felléphet így. Emellett az Európai Bizottság kérésére bekerült módosító még ki is terjesztette a lehetőséggel élők körét, mivel magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi ezt. Szintén lényeges újdonság lehet, hogy a törvényjavaslat szerint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozatát egy hónapra nyilvánosságra kell hoznia a honlapján, s „álnevesítés alkalmazásával (anonimizált határozat, illetve anonimizált ügyiratjegyzék)” közzé kell tennie az ügyiratjegyzékkel együtt. Teljes nyomozati anyagokat, ügyiratokat tehát nem hoznak nyilvánosságra, konkrét korrupciós ügyek így csak akkor kerülhetnek nyilvánosságra, ha az anonimizálás ellenére mégis sikerül őket jól beazonosítani.
A tervek szerint a felülbírálati indítványt az ejtő határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni, akik ha továbbra sem hajlandóak foglalkozni az üggyel, akkor az indítvány az ügyészséghez illetve a felettes ügyészséghez kerül. Ha ez sem vezet eredményre, úgy az akták a bíróságra kerülnek, ami az indítványról alapesetben egy, legfeljebb három hónapon belül hoz döntést. Amennyiben a nyomozó hatóság vagy az ügyészség ismét „ejti” a bíróság által esetlegesen visszautalt ügyet, úgy az új szabályozás értelmében a vádindítvány következik, amellyel mégis bírósági útra terelhető az ügy.
Elkészült az újabb korrupcióellenes törvénycsomag„Az Európai Bizottság nem fogja hagyni, hogy látszatintézkedésekkel megússza az Orbán-kormány”