– Harminchárom éve dolgozom ebben a szakmában, így felelősséggel kijelenthetem: soha nem voltak még ilyen nehéz helyzetben a magyar önkormányzatok. Nem azt firtatjuk, mi okozta ezt az állapotot, erről mindenkinek megvan a saját véleménye pártállástól függően, de muszáj, hogy a megoldás érdekében kialakuljon a párbeszéd a kormány és a települések között – így kezdte köszöntőjét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) gödöllői konferenciáján Gémesi György, a város polgármestere, a szövetség elnöke. Szavai szerint drámai hírek érkeznek az energiapiacról – nemrégiben Szentendre polgármestere jelentette be, hogy a magyar állam tulajdonában lévő szolgáltatótól a korábbihoz képest huszonötszörös árajánlatot kapott a gázellátásra –, több városban színházak, kulturális intézmények, uszodák, sportcsarnokok átmeneti bezárásáról döntöttek. A MÖSZ ezért azt kérte a kormánytól, hogy 2023. április 15-ig kapjanak energiaársapkát az önkormányzatok is, másképp ugyanis már decemberben nem fogják tudni biztosítani a legfontosabb, kötelezően ellátandó feladatokat. A költségvetésben nincs többletforrás az önkormányzatokra, annak ellenére, hogy csak az iparűzési adóból közel 217 milliárd forintot vontak el tőlük. Az önkormányzati energia-ársapkához szükséges forrásokat így vagy ennek az adónemnek a visszaadásával, vagy az áfabevételek és a gépjárműadó egy részének átengedésével biztosíthatná az állam. Hozzátette: nem lehet érdeke a magyar kormánynak, hogy az önkormányzatok 80-90 százaléka bedőljön, de az önkormányzati rendszernek sem az, hogy a kormány instabillá váljon. Ezért a MÖSZ kezdeményezte, hogy hívjanak össze egy nemzeti energiacsúcsot az önkormányzatok, kormányzati képviselők és energetikai szakemberek részvételével.
– A pandémia kezdete, azaz 2020 februárja óta folyamatosan válságot kell kezelni, s ez a szomszédunkban zajló háború, az energiakrízis, a gazdasági helyzet miatt még biztosan eltart 2024 tavaszáig, őszéig – mondta Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere. Ők az intézményi szolgáltatásokat két csoportra osztották: arra, amelyeket mindenképp működtetniük kell a családok és a gazdaság fenntartása érdekben, ide tartoznak az óvodák, bölcsődék, szociális- és bentlakásos intézmények és részben a közösségi közlekedés meg a közvilágítást. A másik, ami az előzőn kívül eső csoportba az tartozik, amit állami támogatás nélkül nem fognak tudni működtetni.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab fideszes polgármestere szerint ezen a télen nincs más lehetőségük, mint takarékoskodni. – Lehet azt mondani, hogy más fizesse ki a cechet, de nem fogja tudni az egészet állni az állam sem – mondta. Úgy vélte, hogy az önkormányzatok legfeljebb 15-20 százalékot tudnak megtakarítani az idei számlák költségeiből, de hogy jövőre mi lesz, arról fogalmuk sincs.
Eszes Béla, a MÖSZ társelnöke, Jánoshida polgármestere kritikát fogalmazott meg a kormány nemzeti konzultációjáról. Szerinte az embereket nem az uniós szankciókról, inkább arról kellene megkérdezni, hogy a nagy gyárak kapják-e az olcsó paksi energiát vagy az önkormányzatok és a lakosok. – A közvilágítás lekapcsolása maga a mélypont. Sok kistelepülésen körzeti megbízott sincs, a „vaksötétség” az állampolgárok jogos biztonságérzetét veszélyezteti – mondta.
Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok tartalékai kimerültek, s már nem tudnak több „eret vágni” magukon. Ha nem lesz energetikai ársapka, akkor vagy csődbe mennek, vagy bezárnak minden olyan intézményt, amit nem kötelező fenntartani. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere szerint a bezárás és a takarékos működtetés között vannak fokozatok, de azt tudni kell: Magyarországon több mint kétezer településen nincs olyan vállalkozás, amelytől adóbevételt remélhetnek az önkormányzatok, az ottani intézményeket a magyar állam tartja fent, e falvak számukra elengedhetetlen az állami segítség.
Felsmann Balázs energetikai szakértő, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke kijelentette: rövid távon túl sok jó hírrel nem szolgálhat, talán az egyetlen ilyen, hogy ellátási krízis nincs, „csak” árkrízis. Szavai szerint az áremelkedés nem a háborúval kezdődött, amit igazol, hogy energiaszankció jelenleg az unió részéről egyedül a szén esetében áll fenn Oroszország felé, az olajra decembertől lesz ilyen korlátozás, ami alól egyébként Magyarország mentességet kapott. Ő azt javasolta az önkormányzatoknak, hogy most ne kössenek hosszú távú szerződéseket a szolgáltatókkal, s inkább rugalmas feltételekben állapodjanak meg velük.
– Minket nem érdekel a politikai „duma”, a problémákra valós válaszokat kell keresnünk – mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke, aki arról beszélt, hogy Magyarországon nem volt valós rezsicsökkentés, az önkormányzatok épp ezért a világpiacról szerezték be az energiát, ahol olcsóbban jutottak ehhez hozzá. A fővárosi önkormányzat nem tud „bezárni” semmit, hiszen nem lehet leállítani a metrót, a trolit, a villamost – a legtöbb energiát Budapesten a BKV használja. Szavai szerint a magyar költségvetés a fizetésképtelenség határán van, így nemcsak a politikai szándék hiányzik az önkormányzatok megsegítéséhez, hanem a pénz is. Jelezte: a német kormány ezen a héten összehívta az összes tartományi vezetőt és nagyvárosi polgármestert, hogy az energiahelyzet megoldásáról tárgyaljanak, majd hozzátette, hogy sajnos ilyen alapvető „gesztusra” a magyar kormány részéről nem lehet számítani.
Az esemény végén a Magyar Önkormányzatok Szövetsége polgármesteri munkásságért Arany pecsétgyűrű díjat adott Cser-Palkovics Andrásnak, míg Botka László, Szeged vezetője Polgármesteri Ezüstlánc elismerést vehetett át. Utóbbi arról beszélt a konferencia zárásaként: nem adhatják fel az önkormányzati autonómiát, akkor sem, ha ez a kormány mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb fronton szűkítse azt.
Aggasztó emlékeztető
Több ezer gázfelhasználónak, közöttük rengeteg iskolának, kórháznak, önkormányzatnak nem lesz október elsejétől érvényes földgáz-szerződése – olvasható azon a Párbeszéd birtokába került iraton, amely a szöveg szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egy gázkereskedőkkel tartott, szeptember 13-ai megbeszélés összefoglalója. Az irat szerint a kereskedők arról is beszéltek, hogy akinek nincsen szerződése, annak nem tudják biztosítani a gázszolgáltatást, így a szerződés lejárta után 2-4 héttel pedig a fizikai kikapcsolás is bekövetkezik. Megkerestük a Miniszterelnökséget, MEKH-et, hogy hiteles-e az emlékeztető. Arra is kíváncsiak voltunk: van-e olyan állami intézmény, amelynek gázellátása veszélyben van, és ha igen, akkor hányról van szó. Lapzártánkig nem kaptunk választ. B. Z.
Gulyás: nem lesz ársapka
A kormány nem tervezi ársapka bevezetését az önkormányzatok rezsijének csökkentésére, mert ahhoz azt is meg kellene mondani, hogy ki fizeti a beszerzési ár és az ársapka közötti különbözetet, erre pedig az önkormányzatok egyelőre nem adtak választ – hárította el a helyhatóságok kérését Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón. Majd hozzátette: a "vége az lesz, hogy az államnak is segíteni kell", de mivel az önkormányzatok helyzete nagyon eltérő, a kormány szerdán arról döntött, hogy egyedileg tárgyal a településekkel a segítségről. Gulyás elmondta, a kormány Balla György országgyűlési képviselőt (Fidesz) felkérte, hogy miniszteri biztosként koordinálja a pénzügyi és a belügyi tárca, illetve a Technológiai és Ipari Minisztérium részvételével a tárgyalásokat az önkormányzatokkal, minden nagyobb település vezetőjével üljön le, és a kisebb városok, falvak számára is találjon olyan megoldást. Gulyás szerint idén az önkormányzatok nagy többsége a plusz költségeket még éppen a hosszú távú szerződések miatt ki tudja gazdálkodni, viszont a következő évben nyilvánvaló, hogy még nagyobb spórolásra és még emellett is kormányzati segítségre lesz szükség.
