Az olasz választás győztese, Giorgia Meloni kiadta a parancsot pártja, az Olasz Testvérek (FdI) tagjainak: ne csapjanak nagyobb ünneplést a vasárnapi diadal után, nyugalmat és visszafogottságot tanúsítsanak. „Felelősségteljesnek és komolynak kell lennünk” – hangoztatta az FdI vezetője, minden bizonnyal leendő olasz miniszterelnök.
Meloni számára a gazdasági válság kezelése jelenti a legnagyobb kihívást. Reménykedik abban, hogy együtt tud működni Mario Draghi miniszterelnökkel a költségvetés elfogadásával kapcsolatban, mivel az erről szóló törvény elfogadására kevés idő maradt. Sőt, több ez is együttműködésnél, mint a La Repubblica írta, paktumot akar kötni az EU-ban komoly tiszteletnek örvendő Draghival, akitől tanácsokat akar kérni. A hivatalban lévő kormányfő hajlandó is erre azzal a feltétellel, hogy a következő kormány is támogatja Ukrajnát, kiáll a NATO mellett és odafigyel a költségvetési fegyelemre. Ha ténylegesen létrejön a paktum Meloni és Draghi között, az rossz hír lenne a magyar kormánynak, hiszen egy sor kérdésben más utakat választ Róma. Hogy a leendő kormány nem populista gazdaságpolitikát akar folytatni, azt is jelzi, Meloni szakembert és nem politikust kíván jelölni a gazdasági tárca élére.
És még egy nem mellékes fejlemény: Meloni közölte Salvinivel, nem kívánja belügyminiszterként látni, pedig a Liga elnöke alig várta, hogy három év után visszaköltözzön a Viminale palotába.
Az biztos, hogy a következő kormányt alakító három jobboldali árt, az FdI, a Liga és a Forza Italia augusztus 12-én meghatározott közös programja „mehet a kukába”.
Ez ugyanis a háztartások és a vállalatok adócsökkentését, a munkahelyteremtés adóösztönzését és az elsősorban Dél-Olaszországban élő munkanélküliek számára biztosított állampolgári jövedelem felülvizsgálatát tartalmazta. Costantino De Blasi, a kockázatkezelésre szakosodott közgazdász azonban kiszámolta, a költségvetés nem tudja finanszírozni ezeket az ígéreteket. „Soha nem láttam még ilyen költséges programot” – mutatott rá a Liberi oltre le illusioni (Szabadság az illúziókon túl) című könyvében. Számításai szerint a program kezdeti költsége 160 milliárd euró, amelyhez további 50 milliárd eurót kell hozzáadni „nem számszerűsített” intézkedésként. Vagyis a teljes költség összege 160 és 210 milliárd euró között lenne. Ez nagyjából az olasz GDP 10 százalékának felel meg. Ez már csak azért is abszurd lenne, mert a gáz- és villamosenergia-árak robbanásszerű emelkedése már az év végén, s a jövő év első felében olyan recesszióba taszítja az országot, amelyet néhány hete még senki sem jósolt meg. A vállalkozásoknak ráadásul négyszer-hatszor magasabb villanyszámlát kell fizetniük, mint tavaly, egyesek már ideiglenes bezárásokat terveznek, hogy korlátozzák energiafogyasztásukat.
A jelenlegi költségvetési politika folytatása esetén az idei évre előirányzott hiány a tervezettnél magasabb lesz ugyan, de 5 százalékon belül marad, állítják különböző források. Néhány kiadás 2023-ban emelkedik, az adósságkamatok növekedése, vagy a nyugdíjak inflációhoz való igazítása miatt. Bár a számok még nem drámaiak, Damoklész kardja ott lebeg az új kabinet felett.
Mindeközben a vásárlóerő csökkenése várható. Míg a gazdasági tárca 2023-ra 2,4%-os növekedést prognosztizált, a leköszönő kormány most 0,7%-ra vitte le előrejelzését. Ezek a tényezők megnehezítik a 2023-as költségvetés elkészítését, az új kormány első nagy politikai kihívását. Az energiaválság kirobbanása mindenesetre a feje tetejére állítja a leendő koalíció fő terveit, és háttérbe szorítja az identitásalapú témákat. „Elsődleges prioritásom a háztartások és a vállalkozások támogatása lesz a megugró energia- és fogyasztási költségekkel szemben” – hangoztatta Giorgia Meloni a kampány során. Mario Draghi elképzeléseihez hasonlóan azt akarja elérni: Brüsszel gázárplafont állapítson meg, hogy „véget vessenek az árrobbanást okozó spekulációnak”. Az árplafonról azonban egyebek mellett a magyar kormány hallani sem akar. Meloni azt is elmondta, nem szándékozik növelni a költségvetési hiányt, mert ez már így is elég magas. Az év végéig Olaszországnak 100 milliárd eurónyi lejáró kötvényt kell újrafinanszíroznia. 2023-ban pedig további 336 milliárdot. Más szóval az olasz államadósság több mint 10%-át kell újrafinanszírozni a törvényhozás első tizenöt hónapjában. Ez komoly akadály lesz az új kormány számára.
Salvini ettől függetlenül 30 milliárd euróval eladósítaná az idei költségvetést, amit Meloni elfogadhatatlannak tart. Egyúttal azt kéri Brüsszeltől, hogy a 2014-2020-as hétéves időszakra lekötött, de Olaszország által még fel nem használt 45 milliárdos uniós strukturális alap felét programozza át a magas energiaárak elleni küzdelemre.
