A GKI Gazdaságkutató Zrt. komoly recesszióval számol 2023-ra. A tegnap kiadott előrejelzésében a cég 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál.
A GKI jelentősen, 14,5 százalékra emelte idei, és 16 százalék körülire jövő évi inflációs előrejelzését; 2023 második felében azonban már az infláció gyors, 10 százalék körülire történő esésére számít. A GDP-arányos államháztartási hiány idén a jelenleg tervezettnél magasabban, 6,5-on teljesül, jövőre pedig 5 százalék körüli lesz, a GDP-arányos finanszírozási szükséglet pedig még az EU-transzferek kezdődő beérkezése esetén is vészesen magas, 5, illetve jövőre 3,5-4 százalék lesz. Ezt szükségképpen a külföldi adósságállomány fenyegető mértékű emelkedését okozza. A kormányzat az EU jogállamisági követelményeit és a kényszerű megszorítást technikai kérdésként, az államközpontú magyar modell keretében végrehajtható feladatként értelmezi, így egyelőre sem a versenyképességben, sem a társadalompolitikában nem várható érdemi változás – olvasható a GKI előrejelzésben.
Az Equilor Zrt. szintén tegnap kiadott prognózisában idén 5 százalékos GDP-növekedést jósol, jövőre pedig stagnálást, miközben az infláció idén 13,5, majd jövőre 15 százalékos lehet. Az euró árfolyama a jelenlegi szint környékén érkezhet az új évbe, de erősödésre jövőre sem számíthatunk, a jegyzés elérheti a 420-as szintet. Az elemzők szerint a kiszámíthatatlanul alakuló energiaárak, a vágtató infláció, a beruházások lassulása, a régió legmagasabb alapkamata, az erősödő ár-bér spirál, valamint a belső fogyasztás várható visszaesése csupán néhány azon tényezők közül, melyek a kilátásokat borússá teszik.
Matolcsy: A kamatemelés ugyan véget ér, de az MNB más eszközökkel tovább szigorítNincs fék az Orbán-kormány kiadásain, nagyot ütött a forintgyengülés a büdzsénMagasabb államháztartási hiányról, recesszióba süllyedő magyar gazdaságról beszélt Varga Mihály