Tavaly közel 6 százalékkal valamivel több mint 11 milliárd köbméterre nőtt az ország földgázfelhasználása – számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a rendszer üzemeltetéséért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. kedden megjelent közös kiadványa alapján. Ezen belül a lakossági igények 12 százalékkal ugrottak, míg a többi ügyfél 4 százalékkal több fűtőanyagot fogyasztott – derül ki a hatóság közleményéből. Más szakértők a fogyasztásugrást már csak a folyamatos felmelegedés miatt is furcsállják, így azt leginkább a „rezsicsökkentés” hatásának tudják be.
Tavaly alapvetően változtak meg az ország sok évtizedes gázszállítási irányai – hívja fel a figyelmet a jelentés. Ukrajna helyett - az újonnan kialakított, orosz-török-bolgár-szerb Török Áramlat nevű csövön - most már a legtöbb gáz Szerbia felől érkezik. Az ukrán határponton október 1-jén már nem érkezett szerződött orosz forrás. Áprilisban megszűntek a szerbiai irányú (alapvetően Ukrajnából érkező, orosz eredetű) gázszállítások is. Jelentősen nőtt viszont a Romániából érkező behozatal. December vége óta Horvátországból is kapunk földgázt. A térségi piaci változások miatt mintegy 80 százalékkal csökkent a ki- és beszállított gáz mennyisége. A hazai lakossági árszint a hivatkozott Eurostat-adatok alapján a 27 EU-tagállam körében az egyik legalacsonyabbnak számított, kiváltképp annak köszönhetően, hogy szinte az összes lakossági fogyasztót 2014 óta változatlan díjszabás mellett az egyetemes szolgáltatók látták el.
Késik az augusztusi rezsisorrend
Lapzártánkig még mindig nem frissült az augusztusi adatokkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rezsiár-összehasonlító kimutatása. Az európai fővárosok lakossági áram- és gázárszintjeit összevető, 2014 óta közölt felmérés, kisebb-nagyobb hullámzások mellett, máig folyamatos javulást mutatott. Így a legutóbbi kimutatásban a 29-es áramárlistán csak Belgrád bizonyult olcsóbbnak, amely főváros mellé a vásárlóerőhöz viszonyított villamosenergia-tarifa szerinti összevetésben Valletta is felsorakozott. A 26-os gázárlistán – ténylegesen és vásárlóerő szerint is – Budapest számított a legolcsóbbnak. A MEKH adatbázisa tanúsága szerint a havi frissítéseket eddig jellemzően a következő hónap 18-áig megjelentették (de a májusi tanulmány már egyazon hónap utolsó napján megjelent). A frissítéseket mind ez idáig a hatóság lelkes közleményei kísérték, amelyben – a változások helyett – kedvező helyezéseinket nyomatékosították. Mindazonáltal szakértők szerint a „rezsicsökkentett” tarifák fenntartása immár több ezermilliárdos terhet ró az állami költségvetésre. Mint ismert, ennek okán épp augusztustól többszörözte meg a kormány a bizonyos fogyasztási szint feletti lakossági tarifákat. A késés okát firtató megkeresésünkre lapzártánkig a hatóságtól nem kaptunk választ.
