A romák gyakran életük részeként fogadják el a hátrányos megkülönböztetést. Nem szívesen jelentik a jogsérelmeket, mivel félnek a megtorlástól, vagy mert nem bíznak az igazságszolgáltatás rendszerében – áll abban a jelentésben, amelyet hétfőn a józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házban ismertettek.
Az EU által finanszírozott REILA elnevezésű projekt keretében Magyarországon és Szerbiában mérték fel a romák igazságszoltatáshoz való hozzáférésének lehetőségeit. Ügyvédeknek, civil szervezetek munkatársainak és roma aktivistáknak szerveztek képzéseket, mediátorok alkalmazásával terepmunkát végeztek – számolt be a rendezvényen a jelentés előzményeiről Spitálszky Andrea, a Minority Rights Group Europe (MRGE) jogi munkatársa.
– Nagyon szomorú a kép. Ismét gyerekcipőben jár a romák magyarországi jogvédelme, mintha visszasüllyedtünk volna egy régebbi állapotba
– közölte Muhi Erika, az Idetartozunk Egyesület jogásza. Ahogyan az a jelentésből is kiderül, Magyarországon bonyolult a jogi képviselet szabályozása, a diszkriminációs ügyek elhúzódnak és bizonytalan a kimenetelük.
Magyarországon az azonosított diszkriminációs esetek főként az oktatással, a foglalkoztatással és a lakhatással kapcsolatosak. A jelentés megállapítása szerint a mediátorok több alkalommal kaptak tájékoztatást szülőktől arról, hogy gyermekeikkel nem bántak megfelelően az óvodában, ezekben az esetekben azonban nem tettek további lépéseket.
A szülők attól tartottak, ha hivatalos panaszt nyújtanak be, gyermekeikkel még rosszabbul fognak bánni.
A romák gyakran nem rendelkeznek a jogi eljáráshoz szükséges ismeretekkel. Igazolódott: a jogi segítségnyújtás alapvető fontosságú azoknak az ügyfeleknek, akik az eljárások ismeretének hiányából, alacsony iskolai végzettségükből fakadóan önállóan nem lennének képesek jogorvoslatért folyamodni. A jelentésben egy név nélkül idézett ügyvéd hangsúlyozta, hogy az állami intézmények sokkal inkább reagálnak és komolyabban veszik a panaszokat, ha jogi képviselő fordul hozzájuk. Egy másik ügyvéd ugyanakkor aggodalmának adott hangot, amiért az Egyenlő Bánásmód Hatóságot összevonták az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával.
A jelentés végén olvasható ajánlások között egyebek mellett az szerepel, hogy
létre kell hozni az állam ingyenes jogsegélyhálózatát olyan helyi kapcsolattartó pontokkal, amelyekhez a jogsértések roma és más áldozatai ingyenes jogi tanácsadásért fordulhatnak.
Vissza kell állítani az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság országos referensi hálózatát, amelynél a hátrányos megkülönböztetés vidéken élő áldozatai is bejelenthetik eseteiket.
Ismeretterjesztő kampányokat kell indítani a romák körében,
megfelelő jogszabályok révén pedig biztosítani kell, hogy a civil társadalmi szervezetek is képviselhessék ügyfeleiket a bíróságok előtt diszkriminációs ügyekben.
A Bari Judit által készített film levetítésével a rendezvényen megemlékeztek Setét Jenőről, az Idetartozunk Egyesület alapítójáról, aki idén januárban halt meg.
