Miután az Iparművészeti Múzeumból az Esterházy-kincsek egy részét 2016 végén a fertődi Esterházy-kastélyba átszállították, az Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) 2017 elején polgári pert indított a magyar állammal és társaival – így többek között az Iparművészeti Múzeummal és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel – szemben. A magánalapítvány azt szerette volna elérni, hogy az Esterházy-kincseket továbbra is az Iparművészetiben, vagy más, nagy budapesti közgyűjteményben állítsák ki, illetve állapítsa meg a bíróság: e műtárgyak az alapítvány tulajdonát képezik.
Az Esterházy-kincsek nagy részét Fraknóból a Tanácsköztársaság idején hurcolták Budapestre, köztulajdonba vették, majd visszaszolgáltatták. 1920-ban, amikor a trianoni döntés után osztrák fennhatóság alá került Fraknó, Esterházy Miklós letéti szerződést kötött a kincsekre az Iparművészeti Múzeummal, amit örököse, (V.) Esterházy Pál 1923-ban megújított. A kincseket végül a hitbizományok megszüntetéséről szóló 1949. évi VII. törvény alapján államosították – ám a magánalapítvány szerint a műtárgyakat 1949-ben jogi okok miatt nem vette, nem vehette tulajdonba a magyar állam, noha azok ténylegesen közgyűjteményi őrizetben maradtak a mai napig. A magánalapítvány álláspontja továbbá: a Tanácsköztársaság idején addigi állandó őrzési helyéről elhurcolt és a fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak. Esterházy Pált egyébként 1948. december 26-án törvénytelenül letartóztatták, majd 1949-ben a Mindszenty József bíboros és társai ellen indított koncepciós per negyedrendű vádlottjaként tizenöt év fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Szabadulása után 1956-ban emigrált Svájcba.
A Fővárosi Törvényszék 2020 szeptemberében hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletet, amely szerint a perbe vitt műtárgyak jogilag nem a fraknói vár tartozékai, azok államosítása pedig jogszerű volt. 2021 májusában a Fővárosi Ítélőtáblán jogerősen is elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert a magánalapítvány, amely felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához. 2022 januárjában a Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kellett tárgyalnia.
A perbe azonban nemcsak az úgynevezett Fraknói Kincseket vitték be, hanem időközben bevonták abba a kapuvári kincseket is. 1947 januárjában egy Kapuvár mellett élő gazda disznóóljának aljában egy vasládában a Fraknói Kincsek részét tartalmazó tárgyakat találtak, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumba szállítottak. Ezeknek a kincseknek egy részét a múzeumból 1948-ban ellopták, amelyeket a későbbiekben Ausztriában megtaláltak. Ausztria azokat 1985-ben visszaadta a magyar államnak. Mint a Kúria határozatából kiderül: a felperes magánalapítvány az igényét 58 kapuvári kincsre is kiterjesztette, így összesen 678 tételnyi műtárgyra módosította az igényét.
A Fővárosi Ítélőtábla a most szerdán kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperes tulajdoni igényét az Esterházy-műkincsekre alaptalannak ítélte. „Az államosítás folytán bekövetkezett tulajdonváltozást nem lehet figyelmen kívül hagyni a több, mint 60 évvel később hatályba lépett Alaptörvény XIII. cikkére alapítva, amely alkotmányos védelmet biztosít a tulajdonjognak. Az Alaptörvény záró rendelkezései egyértelműen megerősítik: annak hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályoknak a hatályát; ezért azok jogkövetkezményeit figyelembe kell venni. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele (V.) Esterházy Pál hagyatékába, így azok nem kerülhettek be a felperesi magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igénye ezért megalapozatlan” – olvasható a Fővárosi Ítélőtábla indoklásában, amely szerint ez a jogi érvelés vonatkozik a „kapuvári kincsek” tulajdonjogának a megítélésére is.
„A műtárgyak 1947-ben Kapuvár mellett (azaz Magyarország területén) voltak fellelhetőek, és azok hitbizományi kötöttség alatt álltak. Ezen túlmenően (V.) Esterházy Pálnak a Soproni Királyi Törvényszékhez 1948. május 24-én benyújtott beadványa okirati bizonyítékként azt is alátámasztja, hogy 1947. évi fellelésüket megelőzően a kapuvári kincsekhez tartozó műtárgyak kivétel nélkül az eszterházai kastélyban voltak elhelyezve. A felek egyike – a felperes sem – vonta kétségbe a bírósághoz intézett beadvány valóságtartalmát, amelyből kitűnik, hogy a Kapuvárnál megtalált, hitbizományi kötöttség alatt álló műtárgyakat az eszterházai kastélyból azért távolították és rejtették el, hogy azok a háborús dúlás ellenére megmaradjanak. Az egykori Eszterháza Magyarország területén helyezkedett el, majd 1950-ben beolvadt a Fertőd néven létrehozott településbe. A »fekvés helyére« figyelemmel a »kapuvári kincsekre« is a magyar jogot kellett alkalmazni; ennek megfelelően járt el (V.) Esterházy Pál, amikor feltüntette azokat az 1948. május 24-i beadványához csatolt hitbizományi leltárakban” – indokolt a Fővárosi Ítélőtábla.
„A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla most ismét a magyar állam számára hozott kedvező döntést. ítéletében nagyrészt a korábbi jogi indokolás átvételével a műtárgyakat a kommunista államosítási jogszabályokra hivatkozva a magyar állam tulajdonának mondta ki” – kommentálta az ítéletet az Esterházy Privatstiftung. A magánalapítvány közleményében felidézte, a Kúria januárban hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának pedig újra kellett tárgyalnia a pert, mégpedig amiatt, mert „a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, súlyosan okszerűtlen volt és a logika szabályainak sem felelt meg. A Fővárosi Ítélőtábla mai ítélete ennek ellenére lényegében az eredeti döntését hozta meg ismét, annak korábbi hibás indokolásával, és újra elutasította a felperes Esterházy Privatstiftung keresetét a magánalapítvány tulajdonjogának elismerésére, kimondva a műkincsegyüttesre a magyar állam tulajdonszerzését a kommunista államosítási szabályok alapján.”
Czigány Balázs, az Esterházy Privatstiftung igazgatóhelyettese szerint az ítélőtábla mostani ítélete „nem vette figyelembe a Kúria korábbi, kötelező érvényű instrukcióit, lényegében elismételte a korábban már logikátlanság és okszerűtlenség miatt elutasított határozatot. Nem adjuk fel a küzdelmünket, ezért ismét felülvizsgálati kérelemmel fordulunk a Kúriához. Minden hazai és nemzetközi fórumot készek vagyunk igénybe venni igazunk érvényesítésére.”
Czigány Balázs megerősítette azt, amit korábban lapunknak is nyilatkozott: az Esterházy Privatstiftungnak sem szándéka, sem lehetősége nincs arra, hogy a kincseket Magyarországról elszállítsa, hiszen védettséget élveznek, magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. Az Esterházy Privatstiftung továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal, amelynek – kedvező döntés esetén – egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is a része lehet.
