;

Oroszország;Ukrajna;háború;mozgósítás;ENSZ közgyűlés;

- A Kreml szerint túlzóak a mozgósítás körüli hírek

Hazugság az egymilliós mozgósításról szóló hír, és túlzóak azok a jelentések, miszerint a harcképes korú férfiak menekülni próbálnak az országból.

Határozottan cáfolta Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki adminisztráció szóvivője csütörtökön azt a hírt, amely szerint Putyin elnök részleges mozgósításról hozott rendeletének egy nem nyilvános záradéka egymillió tartalékos besorozását írja elő az ukrajnai harcokra. "Ez hazugság" - mondta Peszkov a Novaja Gazeta című lap egy meg nem nevezett orosz tisztségviselőt idéző jelentésére reagálva. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán arról beszélt, hogy 300 ezer, a katonai szolgálaton már túlesett tartalékost fognak behívni, és két heti kiképzés után az ukrajnai hadszintérre küldeni.

A Kreml szóvivője túlzónak nevezte azokat a híreket is, amelyek arról szólnak, hogy a részleges mozgósítás bejelentését követően megindult a harcképes korú orosz férfiak elmenekülése az országból. Peszkov ugyanakkor nem cáfolta azokat az orosz médiaértesüléseket, amelyek szerint a szerda este őrizetbe vett mozgósításellenes tüntetők közül többen sorozási papírokat kaptak. "Ez nem törvényellenes" – fogalmazott.

Médijelentések szerint az egekbe szökött a Moszkvából a legközelebbi külföldi helyszínekre induló egyirányú repülőjegyek ára, a Finnországgal és Grúziával közös közúti határátkelőkön pedig hatalmas torlódások alakultak ki, s a határőrök mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a tartalékos állományúak távozását Oroszországból.

A brit védelmi minisztérium a mozgósítást annak beismeréseként jellemezte, hogy Oroszország "kimerítette az Ukrajnában harcolni kívánó önkéntesek készletét". London szerint az orosz hadseregnek vélhetően súlyos gondokat fognak okozni még azok a logisztikai és adminisztratív kihívások is, amelyek a 300 ezer tartalékos hadrendbe állítása jár, s az új csapatok valószínűleg még hónapokig nem lesznek harcképesek".

New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán is az ukrajnai háborúval kapcsolatos fejlemények álltak a középpontban. Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden tagját, hogy "küldjenek egyértelmű üzenetet, hogy (Oroszország) vakmerő nukleáris fenyegetéseinek azonnal véget kell vetni". Blinken arra is felszólította a 15 tagot, hogy "mondják meg Putyin elnöknek, hogy hagyja abba a borzalmat, amit elkezdett". „...hagyja abba, hogy a saját érdekeit a világ érdekei fölé helyezze, beleértve a saját népét is” – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Aljazeera szerint azzal vádolta Ukrajnát, hogy donyec-medencei régióban „büntetlenül” megtagadja az alapvető jogokat a nagyrészt orosz ajkú lakosságtól. "Az emberektől megtagadták a nyugdíjukat, a segélyeiket, az oktatáshoz való hozzáférést és az alapvető polgári jogokat" - mondta Lavrov, aki szerint Ukrajna és szövetségesei megpróbálnak "egy teljesen más, orosz agresszióról szóló narratívát ránk erőltetni”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzőleg szerdán ENSZ Közgyűléséhez intézett beszédében azt követelte, hogy a világ vezetői vonják felelősségre Oroszországot a nemzetét ért, hónapok óta tartó támadásért. "Oroszországnak meg kell fizetnie ezért a háborúért" - mondta Zelenszkij, és egy különleges ENSZ-törvényszék felállítását szorgalmazta.

Az ukrajnai inváziót követően vészesen romló oroszországi emberi jogi helyzet, a fokozódó elnyomás miatt riadót fújt az EBESZ is.