Az Európai Bizottság friss szankciókat készít elő Oroszországgal szemben, jelentette be csütörtökön Ursula von der Leyen elnök. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy a tagállami külügyminiszterek felhatalmazták a megfelelő uniós testületeket a nyolcadik szankciós csomag kidolgozására, miután csütörtök reggel rendkívüli tanácskozást tartottak New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének székhelyén. A részletek még nem ismertek, de hírek szerint a közösség újabb ágazatokra — például kettős, vagyis katonai és civil felhasználású technológiákra, valamint luxuscikkekre — terjesztheti ki az exporttilalmat, és további személyeket sújthat vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal. Borrell közölte, hogy reményei szerint az EU27-ek egyhangúlag fogják támogatni a lépéseket.
Az Euractiv című brüsszeli hírportál által idézett EU forrás szerint Magyarország nem támasztott kifogást a New York-i találkozón.
Sajtóhírek szerint a tervezett intézkedések között szerepelhet az elcsatolt ukrán területek szankcionálása is, az oda irányuló kereskedelem, turizmus és pénzügyi műveletek betiltása. Szó lehet az orosz olaj árának maximalizálásáról is, összefogásban a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoporttal.
Brüsszelben hamarosan megkezdődnek a konzultációk a tagállamokkal a szankciós csomagról, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan mind a 27 országnak jóvá kell hagynia. Döntés október előtt nem várható.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta Magyarország mind a hét szankciós csomagot megszavazta, annak ellenére, hogy a kormánypropaganda folyamatosan emlegeti, hogy a büntetőintézkedések mennyi kárt okoznak az EU-nak és az országnak.
A magyar diplomácia eddig két esetben fenyegetett a megállapodás megtorpedózásával: először az orosz olajembargóról született egyezség, majd a Kirill, orosz pátriárka elleni szankciók megvétózását helyezte kilátásba. A tagállamok mindkét esetben engedtek: Magyarország — két másik országgal egyetemben — felmentést kapott az olajembargó végrehajtása alól, Kirillt pedig levették a feketelistáról.
Szeptember elején Budapest a szankciós lista féléves megújításának blokkolásával fenyegetett, ha az EU nem ment fel három orosz oligarchát a büntetőintézkedések alól. Később elállt a követelésétől, miután a tagállamok ígéretet tettek, hogy márciusban visszatérnek a témára. A fenyegetést a Külügyminisztérium azzal magyarázta, hogy “egyes személyek és entitások szankciós listán történő szerepeltetése nem kellően megalapozott”.
