A nyár közepén, hosszú idő után ismét, enyhén emelkedni kezdett a munkanélküliségi ráta. Augusztusban így már 177 ezer ember vallotta magát munkanélkülinek a júniusi 160 ezer után – derül ki a KSH friss adataiból. A munkaügyi hivatalokban ennél többen, 231 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként a nyár végén, ami minimális növekedés az évszak elejéhez képest. A foglalkoztatottak létszáma eközben mintegy 26 ezer fővel zsugorodott, számuk augusztusban 4,713 millióra rúgott. Az egy évvel ezelőttihez képest viszont a nyár végén mindegyik adat jóval kedvezőbb képet mutatott. - Vihar előtti csend van a munkaerőpiacon. Egyelőre nem tudni, valóban megérkezik-e a vihar, s ha igen, mikor, és mekkora lesz - vélekedett lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
A vállalkozások óvatosak, tartalékolnak, miközben készítik a vészforgatókönyveket arra az esetre, ha tartósak maradnának a jelenlegi magas energiaárak, vagy ha az ellátási láncok a jelenleginél is jobban megborulnának. Ugyanakkor hatalmas a bizonytalanság a cégek körében. Nem lehet előre látni, meddig húzódik a háború, hogyan alakul a világpolitika és az abból következő gazdasági helyzet. Nagyon nehéz most felmérni a várható következményeket – magyarázta Rolek Ferenc. Szerinte ez a bizonytalanság mutatkozik meg abban is, hogy bár a munkaerőhiány még mindig jelen van, a cégek jelentős része létszámstopot hirdetett. Nem mernek hosszú távra elköteleződni. Ilyenkor előtérbe kerülnek az olyan átmeneti megoldások is, mint a határozott idejű szerződések vagy a kölcsönzött munkaerő – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.
A kormány a hétvégén jelentette be, hogy mintegy 10 ezer, energiaigényes feldolgozóipari kis- és középvállalkozás esetében az október, november, december hónapokra eső áram- és gázszámlák növekményének felét kifizeti az állam. A vállalkozásoknak cserébe tartaniuk kell foglalkoztatotti létszámukat. Rolek Ferenc szerint ez jelentős segítség, de kérdés, az állam meddig tudja az átvállalást biztosítani. Bár nehéz megmondani, mennyi tartalékuk van a hazai cégeknek, Rolek Ferenc összességében úgy véli, a jövő év „még elmegy”.
Ha azonban 2023 végéig sem rendeződik a helyzet, többek között komoly munkanélküliség is jöhet.
Hozzátette: ha a vendéglátó- és szállodaszektornak továbbra is segítség nélkül kell szembenéznie a magas energiaszámlákkal, ott mindenképp a munkanélküliség növekedésével, étterem- és hotelbezárásokkal kell számolni. Az emelkedő költségeket ugyanis nem tudják továbbhárítani a fogyasztókra. Ez azonban szerinte egyelőre nem indít el a munkaerőpiacon dominóeffektust.
A turisztikai ágazatot nem csupán az energia kiugró drágulása, hanem az alapanyagárak gyors növekedése és a kereslet hirtelen visszaesése is sújtja.
Miközben már a covid miatt is több ezer étterem zárt be, most újabb vendéglőkre kerülhet lakat.
Az ágazatban sokan gondolkoznak időszakos - október és április közötti - bezárásban. Ám attól is tartanak: ha elengedik a munkaerőt, nem találnak majd embereket az újranyitáshoz. (A járvány alatt rengeteg, eredetileg a vendéglátásban dolgozó munkavállaló helyezkedett el például a kiskereskedelemben, ahonnan az újranyitáskor sem tértek vissza.) Az éttermek egy része ezért egyelőre inkább szűkített nyitvatartási idővel és rövidebb étlapokkal próbál túlélni. A covid által szintén megtépázott szállodákban - az infláció és a háború miatt - már a nyáron elmaradoztak a vendégek, az őszi-téli időszakra pedig még nagyobb visszaesést várnak. A költségek viszont drasztikusan nőnek: az energia nettó árbevételre vetített eddigi, 3-8 százalékos aránya most már 15-35 százalék, miközben az alapanyagok és a munkaerőköltség is 30 százalékkal drágult. Sok szállodában ezért egész emeleteket zárnak le, és szintén fontolgatják a szezonális zárást, de itt is kockázatosnak látják a munkaerő elengedését.
A turisztikai ágazat megsegítéséről egyelőre nincs szó kormányzati szinten. A miniszterelnök főtanácsadójaként is ismert Parragh László a Portfoliónak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy a költségvetésből telne minden terület kellő mértékű támogatására. „Ha bezár az élményfürdő a drasztikusan megemelkedő energiaárak miatt, nincs olyan állami támogatás, amivel a mellette lévő vendéglő nyitva tudna maradni” - fogalmazott. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a költségvetésben nincs annyi pénz, hogy elkerüljük a munkanélküliség erős növekedését. Orbán Viktor már júliusban is beszélt ennek fenyegető réméről. A kormányfő azt javasolta: mindenki becsülje meg a munkahelyét, mert nemsokára harc indul értük.
A bérekről és az energiahelyzetről is tárgyalnának
Hamarosan sor kerül az energiahelyzet és a jövő évi minimálbéremelés kapcsán a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek által kezdeményezett találkozóra; a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésének megszervezése már zajlik – közölte Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium munkaügyi államtitkára a Liga Szakszervezetek csütörtöki Bérkonferenciáján. Erről lapunkat Mészáros Melinda, a Liga elnöke tájékoztatta, a rendezvényre ugyanis csak az MTI-t hívták meg. Az MTI szerint az államtitkár arról is beszélt: a kormányzat dolgozik egy olyan programon, amelyet el tudnak indítani, ha a munkaerőpiaci mutatók romlását tapasztalnák, de erre egyelőre nincs szükség.
Megkezdődtek a csoportos létszámleépítések is
Augusztusban a foglalkoztatók összesen 2 086 személyt érintő csoportos létszámleépítésére vonatkozó döntést jelentettek be. Ez az előző havi magas érték folytatását jelzi. A háttérben főképp a Tungsram által bejelentett leépítés áll, amely ebben az időszakban 1 548 személyt érintett. A leépítések így leginkább a villamos világítóeszköz gyártása, a nagykereskedelem, az élelmiszergyártás, a lakó- és nem lakóépület építése és a sportegyesületi tevékenység ágazatokat érintették Zala megyében, a fővárosban, továbbá Pest, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megyében.
