Az orosz elnök több stratégiai tévedése és az unió energiafüggőségének csökkentése is szóba került a Budapest Fórum a fenntartható demokráciák építéséről elnevezésű nemzetközi konferencia második napján. Az ukrajnai háború nyomán kialakult energiahelyzettel foglalkozó csütörtöki panelbeszélgetés előtt a külföldről bejelentkező észt Kadri Simson, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa egyebek mellett arról beszélt, tavaly még Oroszország volt a legnagyobb gázbeszállítója az EU-nak: az orosz gáz részesedése azonban mára 40 százalékról 9 százalékra csökkent.
Toby Trister Gati, az Egyesült Államok korábbi hírszerzési és kutatási külügyi államtitkára is részt vett a rendezvényen. Hozzászólásában arra a megállapításra jutott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát, nem csak katonai és energiapolitikai szempontból, hanem azért is, mert a nyugati világ megosztottságát nagyobbnak feltételezte a valóságosnál.
Hannah Abdullah, a German Marshall Fund szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hirtelen emelkedő energiaárak és a klímaváltozás hatásai várhatóan tüntetéseket, társadalmi megosztottságot szülnek, ami kedvez a populistáknak. A feszültséget növelheti Bas Eickhout holland zöldpárti EP-képviselő szerint az is, hogy amikor egy magáncégnél nyereség termelődik, akkor az magánzsebekbe vándorol, amikor viszont veszteség keletkezik, akkor a cégek az államtól várják a segítséget. Mindez már azon a panelbeszélgetésen hangzott el, amelynek a „társadalmilag igazságos klímaátmenet” volt a fő témája.
– Nehéz és hosszú lesz az átmenet, ami több évtizedet vesz igénybe a társadalmak életéből – figyelmeztetett Heather Grabbe, a brüsszeli Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet igazgatója.
„Nagy nyomás alatt állunk, kritikus ez az időszak” – mondta. A megoldást a demokratikus párbeszéd elmélyítésével, és nem annak szűkítésével kell megtalálni.
– Ha sokat várunk, akkor a földi életet fenyegető körülmények alakulnak ki – jelentette ki Andor László volt uniós biztos. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió régebben is összekötötte a klímaválság és a környezetvédelem ügyét: bár az EU számára egy ideig ez nem volt elsődleges kérdés, a 2015-ös párizsi klímacsúcs után már egyértelműen előtérbe került. Andor László fontosnak nevezte, hogy a „zöld agendában” a társadalmi igazságosság is helyet kapjon, a környezetbarát beruházásokra pedig elegendő forrás álljon rendelkezésre.
A konferencián sok szó esett arról, hogy a városok mit tehetnek a környezetvédelemért és a klímaválság ellen. Désirée Bonis holland nagykövet például még az előző napon elmondta, hogy Amszterdamban hálózat alakult a hulladék feldolgozására. Az eindhoveni egyetem tanítják, hogyan tudják az emberek takarékosan felhasználni az energiát, másrészt azt, hogyan tudnak energiát előállítani.
