A Halállal való csevej, a szomszéd példakép bezzeggyereke, egész életében egy Bentleyre váró autómosó vagy egy koporsót saját magának vásárló. Személyek, akik, amik rendre máshogy viselkednek, mint gondoltuk. Események, párbeszédek, amik máshogy érnek véget, nem azok, nem olyanok, mint hittük, mert szinte semmi sem úgy van, mint ahogy várnánk vagy első látásra tűnik. És mire felocsúdunk az egyik váratlan fordulatból, már érkezik is a következő meglepetéscunami.
A hosszú élet titka
– Túlélési gyakorlatok tizennyolc képben címen mutatja be 2023. január 27-én a 6SZÍN Teátrum a Rényi Ádám novellái alapján készült új színművét. A szereplők – Balla Eszter, Ecsedi Erzsébet, Márton András és Mohai Tamás – a tizennyolc különálló, mégis egységet teremtő történetben fejenként átlagosan tíz szerepben mutatkoznak be. A színpadi mű jobbára a két kötetből válogat, de olyan írás is színpadra kerül, amely sem az Osztálytalálkozóban, sem pedig A bezzeggyerekben nem olvasható.
Ahogy az első kötete, az Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek is abszurd, ironikus, vicces, időnként torokszorító novellákból állt, úgy a második, A bezzeggyerek és más felnőttmesék is hasonló vonalat követ, és elődjéhez hasonlóan szintén harminc elbeszélést tartalmaz. A történetekben ismerős embertípusok, ismerős helyzetek, groteszkké nagyított problémák jelennek meg, a megoldások pedig egyáltalán nem hagyományosnak, inkább unortodoxnak mondhatóak. Kordokumentumnak, társadalomkritikának is beillik; fanyar leírások, vagy éppen meglepő fordulattal, váratlan véggel záruló, elgondolkodtató novellák sorozata. Amelyek a tavalyi kötetnél mélyebbre mutatnak, merészebbek, groteszkebbek, komorabbak, meghökkentőbbek – még inkább rólunk szólnak. Összetéveszthetetlenül magyar vagy, ahogy a kötet szerkesztője írja, kelet-közép-európai sztorik, alakok, megnyilvánulások, reakciók.
A hatalom abszurditását, a mai magyar valóság hihetetlen, de mégis hihető elemeit nagyon tömören fogalmazza meg és láttatja, ráadásul úgy, hogy egy ideig velünk maradnak, eltöprengünk rajtuk. Olyan aktuális témák adják egy-egy novella alapját, mint például egy lakásfelújítás nehézségei, az anyós-meny örökörvényű toposz, az anya-gyerek viszony, a közösségi oldalak bugyrai, a meddőség, a családon belüli erőszak vagy aktuálpolitikai kérdések: a Fidesz egyes intézkedéseinek kifigurázása, de szóba jön a CSOK és Soros is. Mindez meghökkentő módon és időben, nem várt csavarral fricskát adva, a görbe tükörnél is görbébbé téve a valóságot.
A szerző célja a meghökkentés, ennek eléréséért a nyelvi elemek többértelműségével is játszik. Ahogyan egy interjúból kiderült: a történeteknek a csattanója születik meg először, ahhoz készül el a novella. Helyenként érződik egy kis „erőlködés”, és van, amikor kiszámítható a befejezés. De nagy előnye, hogy hihetetlen tömören tud úgy leírást gyártani, hogy sok esetben nemcsak a szereplőket vagy a helyszínt látni, hanem egy gunyoros mosolyt, a szereplők testtartását vagy éppen egy apró gesztust is.
A témák nem ismétlődnek, és ismerve Rényi Ádám kreativitását, a kommunikációs és médiaszakember, újságíró, szerkesztő és könyvkiadó-társtulajdonos nem fogyott még ki a szuszból. Bár elmondása szerint egyelőre nem készül harmadik kötettel.
A fülszövegben Szabó T. Anna fájdalmas anekdotaként, komoly játékként, szórakoztató keserűségként jellemzi a kötetet, Egressy Zoltán Örkényhez hasonlítja Rényi Ádám történeteit, Márton András pedig izgalmas kriminek, amit intellektuális kalandoroknak ajánl. A szerző irodalmi bonbonoknak tartja novelláit, amiknek nyelvezete, stílusa magán hordozza – többek között – Hrabal, Menzel, Efrájim Kishon, Rejtő Jenő és Roald Dahl nyomait is. Nehéz abbahagyni a magával ragadó sztorikat, olvastatja magát, ahogyan az igazán édesszájúak is egyik csokidarab után nyúlnak a következőért. (21. Század Kiadó, 2022. 206 o.)
