háború;

- I do szabli

Ukrán katonák és civilek tömegsírjára bukkantak a felszabadított Izjumban, Harkiv megyében. Az oroszok útját mindenütt a halál kíséri – mondta Volodimir Zelenszkij elnök. 2022. szeptember.

Karácsonyi levelezőlapon tudatta családjával, hogy orosz hadifogságba esett. Egyszer még életjelt adott, azután már soha többé. Korompay Emánuel (1890–1940), a lengyel hadsereg tartalékos századosa elátkozott nemzedékhez tartozott, két világháború jutott neki. Huszonévesen, frissen végzett pesti filológusként küldték a galíciai frontra a császár és király nevében. Önként harcolt a lengyel szabadságért Piłsudski alatt a Vörös Hadsereg ellen.

Ott is maradt az újjáéledő Rzeczpospolitában. Lengyel nőt vett feleségül, Mieczysława Grabast, három lányuk született: Marta, Elżbieta, Ilona. A varsói nagykövetség kulturális tanácsosa lett, nyelvi lektor az egyetem hungarológiai tanszékén, az első lengyel–magyar szótár szerkesztője (1936). A hitleri agresszió sokkja itthon érte, büszkén sietett vissza védeni választott hazáját. Mint a Polak, Węgier, dwa bratanki kezdetű rigmusban: „szablya által”.

Nem tudhatott a Ribbentrop–Molotov-paktum titkos záradékáról. A Szovjetunió hátba támadta a német túlerővel hősiesen szembeszálló lengyeleket; persze hivatalosan az sem háború volt, hanem az ukránok „felszabadítása”. Korompayt Lwów (ma Lviv, Ukrajna) környékére vezényelték, tartani a menekülő útvonalat a (még) biztonságos Magyarország és Románia felé. Ám Franciszek Sikorski tábornok, hogy megkímélje a várost és lakóit, letette a fegyvert.

Az orosz megszállók szabad elvonulást ígértek a magukat megadó lengyel katonáknak, haza vagy külföldre – de megszegték a szavukat. 25 ezer tisztet vetettek fogságba, Berija szerint „a szovjethatalom megrögzött és hajthatatlan ellenségeit”. Sztálin tudta: népirtásra ad parancsot, azért íratta alá az ukázt a Politbüro öt tagjával (Vorosilov, Molotov, Mikojan, Kalinyin, Kaganovics). Nagyüzemben folyt a mészárlás 1940 tavaszán, a hóhérok csak a május elsején kaptak pihenőt.

Az eltűntek sorsát firtató kérdésre Sztálin cinikusan azt felelte: Mandzsúriába szöktek, majd a nácikra fogta a katyńi vérengzésként elhíresült tömeggyilkosságot. A nyugati szövetségesek cinkosan hallgattak Nürnbergben. Fél évszázad és Gorbacsov kellett a moszkvai beismeréshez, hogy az áldozatok vére orosz kézen szárad. A tanult hazafiak kiirtása lefejezte a lengyel értelmiséget – ez lehetett a valódi cél.

Mire Korompay Emánuel üzenete elért a családhoz 1939 karácsonyán, a 19 éves Marta ápolónőként meghalt Varsó védelmében. Elżbieta a Honi Hadsereg futára lett, a Gestapo fogságában pusztult el. Mieczysława, aki szintén segítette az ellenállást, Auschwitzban. Egyedül a legkisebb lány, Ilona élte túl a háborút, őt az oroszok Szibériába hurcolták. Évekkel később hazatérve hiába kereste apját. A lengyel-magyar tudóst bajtársaival, Sikorski tábornokkal és a sztarobelszki tábor többi rabjával együtt agyonlőtték Harkivban. Jeltelen tömegsírba hányt földi maradványait nem sikerült azonosítani.