Kijev modern harckocsikat szeretne, Berlin azonban eddig kitért a kérés elől. Az ügy belpolitikai megosztottsághoz is vezet. Pedig berlini látogatása alkalmával Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke Berlin „vezető szerepét” szorgalmazta a harckocsik szállítását illetően. Németország azt közölte, egyedül nem szállítana harckocsikat, amit Sztefancsuk így kommentált: „Egy olyan ország, mint Németország, nem várja meg, hogy mások mit tesznek.” Így folytatta: „Minek kell még történnie ahhoz, hogy döntés szülessen?” Szerinte, minél hamarabb jutnak modern tankokhoz, annál gyorsabban arathatnak győzelmet Oroszország felett.
Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár a fegyverszállításokról szóló belpolitikai vitában, augusztusban ígéretet tett Ukrajnának arra, hogy biztosítja számára mindazt, amire a védelméhez szüksége van, a harckocsik kivételével. A kancellárra azonban egyre nagyobb nyomást helyeznek a koalíciós partnerek, a Zöldek és a liberális FDP. Annalena Baerbock német külügyminiszter (Zöldek) például mielőbbi döntést sürget. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungban csütörtökön megjelent interjúban fogalmazott, a német fegyverszállítások segítenének „emberéleteket menteni”. Közben azonban párttársa, Robert Habeck gazdasági miniszter nem kampányolt a válságövezetekbe irányuló fegyverexportra vonatkozó szabályok módosítása mellett.
Ha harckocsikat nem is, más fegyvereket azért szállít Berlin Ukrajnának. Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter a minap bejelentette, Kijev Mars II légvédelmi rendszereket kap hazájától, beleértve 200 rakétát, valamint 50 Dingo típusú páncélozott szállítójárművet is. Tankokról nem tett említést.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója is rossznéven veszi a német kormány habozását. „Hat hónapja azért nincsenek tankok, mert nem született politikai döntés róluk" - írta kedden a Twitteren. Hozzátette, a német döntés halogatása miatt „Oroszország folytathatja a terrort, és ukránoknak kell meghalniuk”. Mint csütörtöki bejegyzésében fogalmazott, „Németországnak a történelem jó oldalára kell állnia. Ez csak úgy lehetséges, ha élen járnak Ukrajna fegyverellátásában, és elutasítanak minden partnerséget Oroszországgal.”
Scholz és Lambrecht láthatóan nagyon tartanának attól, hogy Németország egyedül szállítson tankokat Ukrajnának. Rámutatnak, hogy egyetlen más ország sem szállított nyugati tervezésű gyalogsági harcijárműveket vagy harckocsikat Kijevnek. Annalena Baerbock pedig úgy vélte, a szállításról csak „koalícióban és nemzetközi szinten” lehet végső döntést hozni, bár az ORF összeállítása szerint azt is megemlítette, hogy Ukrajna jelenlegi helyzetében nem szabad sokat várni egy ilyen lépéssel. Lambrecht védelmi miniszter szerint nemzetközi konszenzus is van arról, hogy Németországnak nem kell elsietnie a dolgot, már csak azért sem, mert félő, hogy a túl sok fegyver szállításával Berlin már nem lesz képes teljesíteni a NATO-n belüli kötelezettségeit. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban nem tart ettől, mint múlt héten kifejtette, a legfontosabb annak biztosítása, hogy Putyin ne nyerje meg az ukrajnai háborút, mert ezzel „saját biztonságunkat és a szövetséget is erősítjük”.
