Az Európai Bizottság (EB) szándékai szerint a jövőben szankcióval sújthatnák azokat az uniós kormányokat, amelyekben rendszerszintű problémákat tapasztalnak a médiaszabadság és a médiapluralizmus biztosítása terén. Ilyen jogosítványa jelenleg nincs az Európai Uniónak. Az intézkedést az Európai Médiaszabadság Törvény tenné lehetővé, amelynek tervezetét Vera Jourová bizottsági alelnök pénteken fogja bemutatni, és amelyet nem titkoltan a magyarországi médiahelyzet is ihletett.
A javaslat bíróságon számon kérhető előírásokat, illetve nem kötelező ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára. Ahhoz törvényerőre emelkedjen, az Európai Parlamentnek és a tagállamok képviselőiből álló miniszteri szintű EU Tanácsnak is el kell fogadnia, így a szöveg sokat változhat, a jóváhagyás pedig hónapokat, sőt, talán éveket fog igénybe venni.
Az EB szerint a kormányoknak gondoskodniuk kellene arról, hogy a médiában elhelyezett állami reklámok ne torzítsák a versenyt és ne legyenek a politikai befolyásolás eszközei.
A lapunk birtokába jutott szöveg szerint az állami reklámok elosztásakor olyan követelményeket kellene tiszteletben tartaniuk, mint az átláthatóság, az arányosság, az objektivitás és a megkülönböztetésmentesség. A biztosok emellett kötelezővé tennék az állami reklámkiadások kedvezményezettjeire és az elköltött összegekre vonatkozó információk közzétételét. Ajánlatos lenne publikálni a médiaszolgáltatók tulajdonosaira vonatkozó információkat is.
A törvénytervezet egy sor előírást tartalmaz a köszolgálati médiaszolgáltatókra, ilyen a pártatlanság és a vélemények sokféleségének bemutatása. Vezetőiket nyílt, átlátható eljárásban kellene megválasztani, és csak kivételes esetben lehetne elbocsátani a megbízatásuk lejárta előtt.
A biztosi testület közös szabályokat állapítana meg az újságírók forrásainak védelmére és tiltaná a riporterek és családtagjaik lehallgatását, megfigyelését, kémprogram telepítését az általuk használt eszközökre, kivéve a nemzetbiztonság veszélyeztetése esetén.
Az EB azt is szeretné, ha minden tagállam közös szempontok alapján értékelné a médiafúziókat, azt vizsgálva, hogy azok hogyan hatnak a média sokféleségére és a szerkesztői függetlenségre. Ebben segítségükre lenne a független médiaszabályozók újonnan alakult testülete, az Európai Médiatanács, amely véleményezné például az olyan piaci összefonódásokat, mint a magyarországi KESMA. Az értékelést a nemzeti szabályozó hatóságnak figyelembe kéne vennie, ennek híján magyarázatot adnia a tétlenségére.
