háború;Putyin;Hszi Csin-ping;

- Putyin már leplezetlenül keresi Hszi Csin-ping kegyeit

A lendületes és eredményes ukrán ellentámadás egyre kiszolgáltatottabbá teszi Moszkvát Kínának.

Ukrajna folytatta az ellenőrzés megszilárdítását a nemrég felszabadított Harkov környéke felett, az oroszok nagyrészt kivonultak az Oszkil folyótól nyugatra fekvő területről – közölte napi tájékoztatójában a brit védelmi minisztérium. A Twitteren közzétett jelentés szerint úgy tűnik, hogy az orosz erők egy része "nyilvánvaló pánikban" menekült el az előretörő ukrán csapatok elől, kulcsfontosságú dokumentumokat és nagy értékű felszereléseket és hagytak hátra. A brit jelentés szerint a hátrahagyott nagy értékű felszerelések között olyanok is voltak, amelyek nélkülözhetetlenek Oroszország tüzérség-központú hadviselési stílusához.

Ursula von der Leyen a háború kitörése óta harmadik alkalommal látogatott Kijevbe. Az Európai Bizottság elnöke Zelenszkij ukrán államfővel és Denisz Smihal miniszterelnökkel egyeztetett arról, hogyan tudja az EU szorosabbra vonni a kapcsolatait az ukrán gazdasággal és az ukrán néppel az uniós csatlakozás előmozdítása érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Bölcs Jaroszláv Fejedelem Érdemrend első fokozatával tüntette ki von der Leyent és megköszönte a Bizottság kiállását országa mellett.

Vlagyimir Putyin is kimozdult Oroszországból, csütörtökön Üzbegisztánban a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján külön egyeztetett kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel. Ez volt az első személyes találkozó a két vezető között a február végén indított ukrajnai orosz offenzíva óta. Putyin újfent elítélte a nyugati törekvéseket egy "egypólusú világ" létrehozására, és üdvözölte Peking "kiegyensúlyozott álláspontját" Ukrajnával kapcsolatban. Vlagyimir Putyin ezúttal egyértelműen kiállt a kínai álláspont mellett, közölte: Moszkva támogatja Peking Egy Kína politikáját és elítéli az Egyesült Államok „provokációit” Tajvan kérdésében.

Peking mindeddig nem támogatta és nem is bírálta az orosz inváziót, nem volt hajlandó az invázió szót használni az Ukrajna elleni orosz támadásra, a konfliktusért a NATO-t és az Egyesült Államokat tette felelőssé, miközben a nyugati szankciók kapcsán támogatásáról biztosította Moszkvát.

Ez tovább közelítette a két hatalmas országot, Oroszország az ázsiai piacokon próbálja pótolni nyugati vesztességeit, amely így alternatív piacként Ázsia felé fordult.

Az együttműködés vélhetően tovább bővül és mélyül immár politikai vonalon is. Putyin a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, a Moszkva-Peking tandem kulcsszerepet fog játszani a globális és regionális stabilitás biztosításában, szavai azt sejtetik, hogy nyugat, de főképp az Egyesült Államok ellen irányuló szövetség formálódik Putyin és Hszi Csin-ping szárnyai alatt.

Az eleve a nyugati befolyás ellensúlyaként létrehozott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Kínát, Oroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt, Tádzsikisztánt, Indiát és Pakisztánt tömöríti, a jövőre nézve tovább bővül a nyugattal ugyancsak hadilábon álló Iránnal. 

Írmagja se maradjon!

Az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön visszavonta a Novaja Gazeta független hírportál online működési engedélyét. A döntés nem jelentett meglepetést, szeptember 5-én a nagy tekintélyű független orosz lap nyomtatott változatának engedélyét semmisítették meg. A Nobel békedíjas Dmitrij Muratov vezette újság már márciusban felfüggesztette megjelenését, miután két figyelmeztetést kapott az orosz állami hírközlési felügyelet, a Roszkomnadzortól. Ennyi azonban nem volt elég Putyin megtorló gépezetének. A nyomtatott Novaja Gazetát azzal az ürüggyel zárták be, hogy a 2006-os tulajdonváltást követően nem nyújtották be az igazságügyi minisztériumhoz a lap működési alapszabályát. az online változatot pedig azért, mert úgy hivatkozott két, Oroszországban külföldi ügynöknek minősített szervezetre, hogy nem tüntette fel, hogy külföldi ügynökökről van szó. A lap fellebbez a döntés ellen. A főszerkesztő Dmiitrij Muratov nem hagyta el Oroszországot, sokak szerint nemcsak szabadsága, hanem az élete is veszélyben van. Nem alaptalan az aggodalom, három évtized alatt az orosz lap hét oknyomozó újságíróját gyilkolták meg.

Egy, a napokban megjelent amerikai hírszerzési jelentés szerint 2014-től napjainkig Oroszország több mint 20 országban, Európában, de Afrikában és Délkelet-Ázsiában is 300 millió dollárral finanszírozott politikai pártokat és jelölteket.