;

MTA;

- Dokumentumfilm készült a világirodalom egyik legvitatottabb művéről

Centenáriumát ünnepli az Ulysses, befogadástörténetének csak töredékét ismerjük meg egy órában.

Ha James Joyce Ulyssesére a XX. század legellentmondásosabb regényeként hivatkozunk, nem esünk túlzásba. A terjedelmes mű megjelenésekor, 1922-ben egyenlő volt egy irodalmi forradalommal, az akkori prózaforma teljes felrúgásával. Joyce pontosan tudta, mit visz végbe regényével, melyet szándékoltan 1922. február 2-án, a 40. születésnapján jelentetett meg, talán pont az Odüsszeia 40 napja miatt. Megannyi vád és dicséret érte James Joyce-t és Ulyssesét, melynek befogadástörténetéről idén dokumentumfilm készült „100 Years of Ulysses” címmel.

Az egyórás dokumentumfilmet a Magyar Tudományos Akadémián vetítették Írország Nagykövetsége és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szervezésében. A „100 Years of Ulysses” írója a filmben is megszólaló Frank Callanan történész, rendezője Ruán Magan. Legtöbbet a vitatott mű létrejöttéről és írországi fogadtatásáról tudhatunk meg a munkából, valamint James Joyce személyéről, intellektuális lázadásáról, párizsi és trieszti éveiről.

Joyce többször visszautasított szerzőként gigászi önbizalommal rendelkezett, addig próbálkozott, míg Párizsban Sylvia Beach kis könyvesboltjának kirakatába nem került élete főműve, az Ulysses.

A könyv Joyce életéből hét évet emésztett fel, hét év alatt írta meg egyetlen dublini nap történetét, melybe belesűrítette minden tapasztalatát hazájáról és a városról. Mint ismeretes, az Ulysses Odüsszeusz történetét veszi alapul, az utazás, a kóborlás, a regény állomásai megfelelnek az eposzénak, mégis az egész már-már parodisztikus részletességgel az ír főváros térképét és társadalomképét adja. Bár az Ulysses kifejezetten az írek akkori problémáit, a szegénységet és a nacionalizmust mutatja be, a hajós alakjának megfeleltethető Leopold Bloom átlagembersége miatt a regény akármelyik európai nagyvárosban játszódhatna.

A dokumentumfilm kitér az Ulyssest ért első elutasításokra: a szigetországban, Európában, sőt a tengerentúlon is úgy gondolták, Joyce műve pornográf, teljességgel erkölcstelen. 

Mint kiderül, először az Ulyssesben szerepelt menstruáló nő, és a székletürítés sem volt gyakori témája a könyveknek, főleg nem egy szépirodalmi műnek. Már megjelenésének évében betiltották Amerikában, majd csak 1933-tól lehetett legálisan kiadni. De nem csupán erkölcsi problémák merültek föl az Ulyssesszel kapcsolatban, Joyce enciklopédikus műfajjá tágítja a regényt, ezzel gyakorlatilag a világmindenségről akar beszámolót tenni. Ezutóbbi gesztus és Joyce egyházellenessége sokakban azt a benyomást keltette, hogy az ír szerző istent akar játszani, ami sokakat felháborított. A regény kezdődátuma 1904. június 16-a, mely Joyce és Nora Barnacle viszonyának kezdőnapja is egyben, Nora és a szerző évtizedekig vadházasságban éltek, ráadásul Joyce 1904-ben megszöktette és a nőt, ami az akkori erkölcsök szerint hatalmas vétek volt, nem beszélve arról, hogy trieszti letelepedésük során két gyermekük is született.

James Joyce külföldön írt Dublinról, ahogy a dokumentumfilmből kiderül, barátaival levelezett, akiktől valósághű leírást kért az utcákról, „pontosságában teljesedett ki a képzelőereje” – mondja Joyce-ról Frank Callanan, aki szerint az Ulyssest sokféleképpen lehet olvasni, akár „egy Dublinhoz írt szerelmeslevélként is”.

A dokumentumfilm a monumentális regény és szerzőjének hazájára gyakorolt hatásával foglalkozik, a későbbi irodalmi vitákkal nem, pedig a magyar közönség számára még akad jócskán személyes izgalom a Joyce-művel kapcsolatban. Sokszor idézik Szerb Antalt, aki úgy gondolta, az ír szerzőt túlértékelik, az Ulyssesről pedig úgy gondolta „blöff volt az egész”. Többen értelmetlenül hosszúnak, végigolvashatatlannak tartják az Ulyssest. Valóban, a vaskos könyv nyomtatástól függően hatszáz, sőt, majdnem ezer oldalas kiadvány is lehet, Hamvas Béla „hétszázharmincöt sűrűn nyomtatott lapról” írt recenziójában. Az Ulysses még a popkultúrát is megérintette, Eve Arnold híres felvételén a szexszimbólum Marilyn Monroe olvasgatja a nagyregényt, feltűnően annak utolsó oldalain járva. Hogy az irodalmárokat máig megosztja James Joyce műve évről-évre bizonyítja: egyetlen huszadik századi regény sem vetekedett az Ulyssesszel.

Mindezt pedig el is mondta az Egyesült Államokban turnézó Orbán Balázsnak.