Augusztusban közel 55 százalékkal nőhettek a háztartási energiakiadások – közölte számításait a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az elmúlt hónapban a fogyasztói árak 15,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A „harmonizált” érték viszont 18,6 százalék. A két adat különbségéből egy százalékpontot a külföldiek üzemanyagvásárlásaival magyaráznak. Ezt a vevőkört ugyanis a kormány a hatósági helyett a jóval magasabb piaci tarifák fizetésére kötelezte. Az intézet szerint a fennmaradó érték a háztartási energiaköltségek növekedését takarja. A családok tehát a „rezsicsökkentés csökkentése” miatt jelentős többletkiadásokkal szembesültek.
A KSH adatai szerint a magyar háztartások 2020-ban összesen 22 928 milliárd forintot költöttek el. A GKI ugyane tekintetben 2022-re 30 ezer milliárdot becsül. A háztartási kiadásokon belüli gáz- és áramszámlaarány alapján arra jutnak, hogy míg az augusztusi rezsiemelés előtt egy átlagcsaládnak évi 281 ezer forintba került az energia, addig a kormányzati lépést követően az éves érték mintegy 436 ezerre nőtt. (Az átlag az idei, tört évben 333 ezer forint.) A havi rezsit tehát a kormánylépés átlag 13 ezer forinttal emeli. Mivel a háztartások 35 százaléka nem gázzal vagy villannyal fűt, a ténylegesen érintettekre így havi 20 ezer forint többletteher adódhat. A korábbi lakossági becslések havi 27 ezer forintra rúgtak. Az elemzőcég szerint a háztartások esetleges energiatakarékossági lépései ezt az összeget csökkenthetik.
Mindezek alapján a „rezsicsökkentés csökkentése” évi 636 milliárd forinttal emeli az energiaszolgáltatók árbevételét, ugyanennyivel csökkentve a lakosság elkölthető jövedelmét.
Az összeg 21 százaléka áfa-bevételként a költségvetésbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a büdzsé a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd forint többletbevételhez juthat évente. Ez alapot adhat az intézkedések következtében leginkább rászorulók támogatására is – zárja elemzését a GKI Gazdaságkutató.
Az ukrán-magyar áramkereskedelemről „zajlanak a tárgyalások” – válaszolta eközben Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan írásbeli kérdésére. A szocialista társelnök a hazai áramáremelkedés mérséklésének egyik esélyét vélte felfedezni az ukrán áram behozatalának lehetőségében. Korábbi hírek szerint ugyanis Ukrajna a környező államok számára áramot ajánlott fel. Ennek oka furamód épp az orosz támadás, pontosabban a háború miatti jelentős elvándorlásra visszavezethető, erőteljes villamosenergia-igényesés. Az ellenzéki politikus szerint ez alapján lenne lehetőség a hazai árampiacon a kínálat növelésére, így az árnövekedés lassítására. Erre a magyar gazdaság szereplőinek hatalmas szükségük lenne. Az elszabadult áramdíjak miatt ugyanis ugrásszerűen nőnek a termékek árai, ahol pedig nem sikerül a megemelt energiaköltségeket továbbhárítani, cégbezárások, elbocsátások kezdődtek. Ugyanakkor – a 444.hu korábbi értesülései szerint - a határokon átnyúló vezetékek felett rendelkező, állami Mavir eddig visszautasította az ukrán behozatal lehetőségét. Így augusztusban teljesen meg is szakadtak a tárgyalások. Egyes találgatások szerint a magyar kormány nem kívánja pénzhez juttatni az ukrán államot, különösen addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról. A Mavir kérdéseikre nem válaszolt. Tóth Bertalan azt szegezte Palkovics László szakminiszterhez, hogy miért nem lehet áramot vásárolni Ukrajnából, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Mavirnál a szakmaiság helyett politikai alapon hozzanak döntéseket, valóban az orosz gázbeszerzés miatt akadályozzák-e a behozatalt, fontosabb-e az Orbán-kormánynak a háborús agresszor érdekeinek kiszolgálása, mint a magyar gazdaság szereplőinek az érdeke, illetve mit kívánnak tenni az áramárak letöréséért.
A miniszter helyett válaszoló parlamenti államtitkár levele az idézett egy mondaton kívül csupán annyiban kapcsolódik a kérdéshez, hogy Koncz Zsófia szerint a Mavir igenis reagált a témában megjelent sajtóértesülésekre. Ezen túlmenően leveléhez az EU és a baloldal energiapolitikáját szapuló, bevett propagandafordulataikat illesztette. Dühítő, hogy az ukrán áramimporttal lehetne csökkenteni a tarifákat, de Orbánék mégsem teszik - panaszolta kapcsolódó Facebook-posztjában Tóth Bertalan.
Az államtitkári választ némiképp árnyalja, hogy a Mavir honlapjának az áramforgalmat „élőben” mutató ablaka szerint tegnap éppenséggel érkezett Ukrajnából Magyarországra áram.
Korábban évtizedekig néhai Kapolyi László baloldal-közeli üzletember hozott be Ukrajnából az uniós hálózattal harmonizált úgynevezett burstini energiaszigetről nagy mennyiségű, olcsó áramot.
