Az Európai Bizottság (EB) 2021-2027 között egyes számítások szerint 3500 milliárd forint uniós támogatás visszatartását helyezte kilátásba abban a hivatalos levélben, amelyet idén júliusban küldött el a magyar kormánynak az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében, és amelyről annak idején lapunk is hírt adott. A dokumentumot Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa, Budapest brüsszeli képviselet-vezetője osztotta meg a Facebook-oldalán. Az összeg a jelenlegi hétéves költségvetési időszakra Magyarországnak megítélt környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési pénzek 70 százaléka.
Az Európai Bizottság írásos indoklása szerint a közbeszerzések terén azonosított rendszerszintű jogsértések miatt veszélyben van az uniós pénzgazdálkodás, és ez magyarázza a jelentős pénzügyi szankcióra tett javaslatot.
A bizottsági levélre augusztus 22-én válaszolt a magyar kormány, ennek tartalmáról egyelőre semmi nem szivárgott ki. Mint a Népszava beszámolt róla, jelenleg intenzív tárgyalások folynak Budapest és Brüsszel között azokról a magyarországi intézkedésekről, amelyekkel elkerülhetővé válna a pénzmegvonás. A napokban Varga Judit igazságügyi miniszter több biztossal is erről egyeztetett. Az Orbán-kormány által tett friss vállalások a korrupció letörésére, a közbeszerzések ellenőrzésére jó visszhangot váltottak ki az Európai Unió székhelyén, ahol azonban hangsúlyozzák, hogy nem ígéretekre, hanem azok végrehajtására van szükség.
Az Európai Bizottságnak nem elég, hogy Orbán-kormány megígérte a korrupcióellenes hatóságot, legkésőbb év végéig működnie is kellVarga Judit: készek vagyunk messzemenő garanciákat biztosítani az uniós pénzek átláthatóságát illetőenA biztosi testület szeptember 22-én ismerteti, hogy folytatja-e az eljárást – magyarul: továbbra is fenntartja-e a pénzügyi szankcióra tett javaslatát –, vagy a procedúra lezárását javasolja a döntéshozó pénzügyminiszteri tanácsnak. Lapunk információi szerint
az EB szeptember végén várhatóan pénzmegvonást fog indítványozni azzal a megszorítással, hogy ha a magyarországi hatóságok teljesítik a Brüsszellel egyeztetett vállalásaikat, az év végéig tartó eljárásban elkerülhetik a támogatások befagyasztását.
A jogállamisági eljárást áprilisban kezdeményezte az Európai Bizottság, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar igazságszolgáltatási szervek büntetlenül hagyják a közösségi támogatásokkal elkövetett szabálytalanságokat, csalásokat és a magasszintű korrupciót, ezzel pedig súlyos károkat okoznak az uniós költségvetésnek. Hazánk eddig az egyetlen EU tagállam, amellyel szemben bevetették a tavaly év eleje óta hatályban lévő jogállamisági rendelet előírásait.
Jogállamisági eljárás: Brüsszelből ma érkezik az első figyelmeztetés