A rezsicsökkentést váltó rezsiemelkedés az élet minden területén komoly kihívásokat jelent, nem kivétel ez alól a sport sem. A kormánypropaganda szerint hanyatló és a gazdasági szétesés küszöbén álló Németországban futballszurkolók írtak levelet kedvenc klubjaiknak, amiben kérték, az egyesületek próbálják meg csökkenteni a kiadásaikat. A csapatok megteszik ezt nézői kérés nélkül is, mert olyan elmaradott rendszerben kénytelenek működni, ahol nem közpénzből tartják el őket, hanem csak a megtermelt bevételeiket használhatják fel.
Itthon ilyen kérésről nem tudunk, a valóság azonban egyre inkább eléri a magyar csapatokat is. A világítás egy-egy bajnoki mérkőzésen nagyjából 300 ezer forintba kerül, ez évi tizenhat vagy tizenhét hazai meccs esetén körülbelül ötmilliós költség. Nézőpont kérdése, hogy sok vagy kevés. Egy átlegember számára megfizethetetlen, az állami pénzből eltartott, esetenként milliárdos költségvetéssel működtetett csapatoknál nem komoly tétel.
A gázzal viszont komoly gáz van, vagyis lesz nagyon hamar. Az élvonalbeli kluboknak kötelező fűthető pályával rendelkezniük, a fűtésnek folyamatosan mennie kell októbertől márciusig, nem lehet csak akkor bekapcsolni, amikor nagyon hideg van, mert akkor nem éri el a kívánt hatást. A legtöbb klubnál a játékteret gázzal fűtik. Ennek költsége a korábbi áron százmilliós volt szezononként, az új tarifával pedig elérheti a milliárdos nagyságrendet is.
A klubok törik a fejüket, hogyan lehet ezt a költséget kigazdálkodni, de azért nagyon nem kell aggódniuk. A sport stratégiai ágazat, ezen belül kiemelt státuszban van a labdarúgás. Bajnoki mérkőzés egész biztosan nem marad el azért, mert nem működik a reflektor vagy leállt a pályafűtés. Inkább az a kérdés, hogy a brutálisan elszálló költségek fedezésére honnan von el plusz forrást a kormány?
Háborús veszélyhelyzet van, a kabinetnek gyors megoldást kell találnia arra, hogy novemberben is lehessen villanyfényes meccset rendezni, nem fagyos pályán, például Felcsúton. Meg fogja találni.