– Édesem, 140 ezer forint a nyugdíjam, ezt is nehezen tudom beosztani, hát hogyne félnék attól, hogy felemelik a távhőszolgáltatás díját! Nyolcvanéves leszek, van annyi élettapasztalatom, hogy én már nem hiszek ennek a kormánynak, akármit mond – így dohogott egy nyugdíjas tanárnő Egerben az Északi lakótelepen, a Töviskes tér egyik négyemeletes társasházánál.
Ő a saját lakását belülről szigeteltette, műanyag nyílászárókat is cserélt, így próbált meg takarékoskodni még aktív éveiben.
Csakhogy a valódi korszerűsítéshez az kellene, hogy az egész házat szigeteljék kívülről, ám az itteni családoknak erre nincs pénze
– mondta. Hozzátette: felkészült arra, legalábbis lelkileg, hogy a kormány a fűtési szezonban majd elengedi a távhővel melegítő családok kezét, és feloldja a rájuk vonatkozó eddigi áremelési korlátozást, de arról fogalma sincs, hogy ezt a panelekben élő, átlagos keresetű családok hogyan vészelnék át. (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette ki, hogy a távhő ára a lakossági felhasználóknak nem fog változni – a szerk.)
Hidegebb lesz az állami intézményekben, lehet, hogy hitelből veszik meg a Vodafone-t – Kormányinfó percről percreAligha ússza meg a rezsiemelést a távfűtés, pedig a lakótelepeken élők nem éppen a legtehetősebbek közül kerülnek kiEmeléstől tart az iskolás korú fiát egyedül nevelő, logisztikai munkatársként dolgozó Gyarmati Ildikó is, aki aggódva várja hónap végén a távfűtésről szóló számlát. Általányt fizet, havi 15 ezer forintot, amiben benne van már a melegvíz szolgáltatás is. A másfél szobás lakás három radiátora ugyan digitális mérővel felszerelt, amellyel a fogyasztást ellenőrizheti, de az a tapasztalata, hogy ha 1-2 fokkal lejjebb csavarja a szabályzót, alig párezer forintot spórol az egész szezonban. Így aztán nem tekerget, majdnem ötösön tartja telente a tekerőgombokat.
Ha piaci árat kellene fizetnie a fűtésért, gyakorlatilag a fizetése kétharmadát rezsire költhetné, így aztán abban bízik, a panellakásokban élőket nem sarcolják meg nagyon, az emelkedő árak ellenére sem.
Egerben jelenleg 4900 lakást vagy intézményt fűtenek távhővel – tudtuk meg Farkas Attilától a város szociális ügyekért felelős alpolgármesterétől – és ezek közül nagyjából 1200 lakásegységnyi ingatlan van az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében. Bölcsődék, óvodák, szociális intézmények, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek működnek bennük, így aztán az önkormányzatot is érzékenyen érintené, ha drasztikusan megemelkednének a távhőszolgáltatás díjai. Márpedig szerinte,
ha valóban a tizenötszörösét kell majd kifizetniük a szolgáltatóknak, mint amennyit eddig róttak le a gázért, akkor abba az egri vagyonkezelő Evat Zrt. nagyjából másfél hét alatt belebukik.
Az önkormányzat a most pénteki rendkívüli közgyűlésre terjeszt majd elő egy rezsitámogatásról szóló csomagot – tette hozzá – amely szerint fél évente két alkalommal 30-30 ezer forintos támogatáshoz juthatnak a lakásukban egyedül élő egriek, és 20-20 000 forinthoz azok, akik többedmagukkal osztják meg az otthonukat. Hogy miből teremtik elő az erre szánt összeget, arra is volt válasza:
azt javasolják majd, hogy vonják el az egyéni körzetet nyert önkormányzati képviselők jelenlegi 10 millió forintos pénzügyi keretét, amelyből eddig saját maguk által kiválasztott projekteket vagy szervezeteket támogathattak évente.
Ebből a keretből ugyanis futná arra, hogy év végéig kifizessenek nagyjából 90 millió forintnyi támogatást a rászorulóknak.
Mirkóczki Zita önkormányzati képviselő, szocialista politikus lapunknak azt mondta: a távhőszolgáltatók önerőből nem tudnak tizenötszörös árat fizetni a gázért. Felvetettük: információink szerint a jelenlegi 400 millió forintnyi éves díj helyett több mint 5 milliárdot kellene fizetnie az egri vagyonkezelőnek, mire azt felelte: pontos számítások még nem állnak rendelkezésre, de tény, hogy nagy a baj. Szerinte az államnak kellene helytállnia a szorult helyzetbe kerülő távhőszolgáltató cégekért, azt ugyanis nem lehet megengedni, hogy emberek télen fűtés nélkül maradjanak.
