A Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak az évad kezdetekor tartott sajtótájékoztatója most izgalmasabb volt a szokásosnál, hiszen az előzetes értesítőből kiderült, megtudhatjuk, ki lett az új főzeneigazgató. Először Herboly Domonkos főigazgató beszélt, aki természetesen először röviden bemutatta az október elsejétől főzeneigazgatói minőségében működő, az asztalnál ezért helyet foglaló Vashegyi Györgyöt, majd ismertette a 2022-2023-as évad programját.
A rengeteg esemény és előadó közül most még a fontosabbak közül válogatva is csak keveset tudunk most említeni. Az évadnyitó hangversenyt szeptember 25-én Dohnányi Oliver vezényli, de jön majd dirigálni a zenekart Carlo Montanaro, Krisztof Urbansky, Martin Haselböck, és Lawrence Foster is. A magyar karmesterek közül Farkas Róbert, Madaras Gergely, Kesselyák Gergely és Kovács János áll majd a zenekar elé, hogy csak néhányat említsünk. A szólisták között hallhatjuk Ingrid Fltert, Sergey Krylovot, Christian Immlert, Tassis Christoyannist, Francois Leleux-t, Stefan Dohort, Emmanuel Pahud-t. Az előadandó művek között is találunk érdekességeket, ritkaságokat, elhangzik Liszt Jeanne d’Arc-jának ismeretlen változata, Szervánszky Fuvolaversenye, Schumann Az éden és a péri című oratóriuma és a néhány éve elhunyt Wojciech Kilar Orawa című szimfonikus költeménye, valamint Rózsa Miklós Sinfonia Concertante-ja. A bérletes hangversenyek a Müpában, a Zeneakadémián és a Pesti Vigadóban is felhangzanak, és természetesen több vidéki helyszínen is fellép a zenekar. Folytatódik a Próbatermi vendégség és a Zenemánia sorozat ezek konferálással, ismertetéssel egybekötött koncertek, utóbbi kifejezetten fiatal felnőttek számára. Jövőre lesz 100 éves a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, erről jubileumi hangversenyen emlékeznek meg, Liszt, Dohnányi és Beethoven műveit Vashegyi György és Kovács János vezényli majd.
NÉMI HEZITÁLÁS UTÁN VÁLLALTA
Ezután Vashegyi György vette a kezébe a mikrofont, és először elmondta, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar az ország legjelentősebb tisztán állami fenntartású komolyzenei együttesei, egész Európában ritka két ilyen nagylétszámú, együttműködő apparátus, ez rendkívüli gazdagságú repertoárt tesz számukra lehetővé. Óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy Kocsis Zoltán után ő lehet a főzeneigazgató: Kocsis vezetésével a zenekar Bartók műveinek első számú előadójává vált a világon, amit nem lehet eléggé túlhangsúlyozni. “Több, mint húsz éves munkakapcsolat fűz a zenekarhoz, többször is játszottam Kocsis vezényletével, ahogy mondani szokás a barikád mindkét oldaláról alkalmam volt megismerni a harci helyzetet. Sokat foglalkozom saját együtteseimmel is a francia zenével, a 19. század második fele nagyromantikus repertoárjának előadásaihoz azonban szükség van nagy szimfonikus zenekarra, így jött elsőként tavaly a Nemzeti Filharmonikusokkal való munka, Félicien David Herculanum című operájának megszólaltatása. Talán ennek is volt a következménye, hogy ez év áprilisában a menedzsment megkeresett azzal, hogy vállalnám-e a főzeneigazgatói posztot” - mondta el Vashegyi.
Jelenleg második ciklusát tölti az MMA elnöki posztján, megbízatása jövő novemberben jár le, de rengeteg más dolog is köti, tavaly még nem mondott volna igent a Filharmonikusoknak, de most már komolyan elgondolkodott, noha azt jelezte, a kezdeti időben kevesebb produkciót tud vállalni, de végül meg tudtak állapodni. Amihez viszont mindenképpen ragaszkodott, hogy legyen titkos szavazás a személyéről, és még a felkérésnél is nagyobb megtiszteltetésnek veszi, hogy a zenekar 98 százaléka bizalmat szavazott neki. Az énekkar esetében is hasonló volt az eredmény, így október elsején megkezdi négyéves ciklusát. Mivel a felkérést májusban kapta, a már eldöntött évadba nem tervezett változást, de néhányszor fel fog tűnni karmesterként. Egyébként pedig a zenekart és az énekkart is arra kérte, ők mondják meg kiket hívnának meg leginkább, és azt is kérte, számára is jelezzék, tőle milyen repertoár vezénylését várják legszívesebben: nagyon örül, hogy ebben a francia nagyromantika hangsúlyos szerepet kapott.
A 2023-2024-es évad kialakításában már komolyabb szerepet vállat, de a következő, a 2024-2025-ös évad, aminek kialakítása már teljesen az ő nevéhez fűződik majd. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak kiemelt szerepe van a magyar zenei hagyomány ápolásában, Bartók, Kodály, Dohnányi műveinek előadásában, de Liszt és Erkel műveivel kapcsolatban is sok a tennivaló. “Három területet látok, ahol nagyon fontos, hogy előrelépjünk. Az egyik a zenekari zenész képzés, az énekes- és a karmesterképzés. Ezeken a területeken minden segítség ráfér a magyar zenei életre. Vannak elképzeléseink, ha összefogunk, az eddigieknél is nagyobb sikereket érhetünk el” - fejezte be mondandóját Vashegyi György.
AZ ÉNEKKAR TERVEI
Somos Csaba a Nemzeti Énekkar karigazgatója, azért fejezte ki örömét, hogy Vashegyi György került az együttesek élére, mert egyrészt több évtizedes a kapcsolatuk, és eddigi működése sok példát mutat arra, hogy nem csak a hangszerekkel, hanem az emberi hanggal is szoros kapcsolatot ápol. Műsorterveikről elmondta, hogy sikeres volt az énekkar tavaszi nemzetközi karvezető kurzusa, az ott megjelent karmesterek közül a kórus szavazata alapján Jack Apperley-t hívták vissza, aki egy a cappella koncertet fog vezényelni. Fontosnak tartják, hogy ne csak a zenekaros, hanem az a cappella - kíséret nélküli - kórusművekre is figyelmet fordítsanak. Visszatérve a zenekaros hangversenyekre kiemelte az évad jelentős eseményei közül a már említett Schumann Az éden és a périt, valamint Janácek Glagolita miséjét, amelyeket egy koncerten fog Kovács János vezényelni. Megemlítette még, együtt fogják előadni César Frank Les Béatitudes nagyoratóriumát a Liége-i Királyi Filharmonikus Zenekarral, Madaras Gergely vezényletével, Liége-ben és Büsszelben is. Készülnek a Wagner-napokra, ahol újra lesz Mesterdalnokok és Parsifal is.
HERBOLY DOMONKOS A MOSTANI KIHÍVÁSRÓL
Herboly Domonkost arról kérdeztük, miért tartott ilyen sok ideig, míg új főzeneigazgatót találtak. “Nagyon nehéz főzeneigazgatót találni, és tulajdonképpen csapdába estünk. Kocsis Zoltán elképesztő személyiség volt, húsz évig töltötte be azt a posztot. Kihívás a helyére lépni karmesterként, és félő, hogyan fogadják a zenészek azt, aki a helyére akar lépni. 2016-ban bekövetkezett halála után egy évvel kerültem a Nemzeti Filharmonikusokhoz, és a nagy kérdés az volt, mi lesz most: tud-e előrelépni a zenekar, tud-e eggyel előrébb lépve kiállni a reflektorfénybe, meg tudja-e változtatni a gondolkodásmódját, a mindennapjait, a próbákat. Vashegyi György neve már korábban is felmerült, de tényleg nagyon elfoglalt, azt szoktam mondani, személyiségének legalább három oldala van. Zenész, karmester, továbbá zenetudós, aki pontosan tudja, mit vezényel, és van egy menedzser énje is: létrehozott egy kórust és egy zenekart. Úgy véltük tehát, nem fogja vállalni a felkérést, de végül megkerestem, mert amikor vendégként vezényelte zenekart, kiderült, hogy az ő gondolkodása és a miénk, nagyon közel áll egymáshoz, például hasonlóan vélekedtünk arról, mely szólamokban, milyen munkára lenne szükség. A Félicien David opera előadásakor azután létrejött egy olyan kapcsolat vele, ami többnek bizonyult mint amikor egy vendégkarmesterrel egy jó előadás létrejön. Ennek eredménye lett, hogy némi gondolkodás és bizonyos feltételek szabása után igent mondott. Egy ilyen volt a titkos szavazás a jelenléte nélkül, amely azt hiszem, példa nélküli nálunk, és amelyen az dőlt el, azt a szakmai utat kell járnunk, amelyet felvázoltunk” - mondta Herboly Domonkos.
NÉVJEGY
Vashegyi György 1993-ban szerzett a Zeneakadémián karmesteri diplomát. A régizene iránt is fiatalon kezdett érdeklődni, 1990-ben alakította meg a Purcell Kórust, egy évvel később az Orfeo Zenekart. Több kiadó számára közel negyven lemezfelvételt készített. Kutatói tevékenysége eredményeként számos régi mű újkori bemutatója fűződik nevéhez. 1992 óta tanít a Zeneakadémián, az MMA-nak 2013 óta tagja, 2017-ben és 2020-ban is megválasztották elnöknek. 2020 óta a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke.