Mateusz Morawiecki ismét közeledni kíván Budapesthez. Ez derült ki a Sieci című lapban megjelent interjúban. Mint fogalmazott, „kísérletet teszek arra, hogy megfelelő formát találjak arra, világosan megnevezve a különbségeket, tisztelve ukrán barátaink érzékenységét, visszatérhessünk a Visegrádi Csoporton belüli és a kétoldalú együttműködéshez Magyarországgal azon területeken, amelyeken értékeink és érdekeink összefűznek minket. Hiszek abban, hogy létrejöhet egy ilyen együttműködési tér.
A lengyelek is inkább készen állnak erre, mint márciusban, vagy áprilisban” – mondta Mateusz Morawiecki, aki hozzátette: a háborúval való viszony tényszerűen szembeállította a két országot. „Ugyanakkor úgy vélem, az összes többi kérdésben, amelyekben kölcsönös megértést, szolidaritást és támogatást mutattunk fel, újra összekapcsolódhatunk.” A lengyel kormányfő még kitért a visegrádi együttműködés előnyeire, amely szerinte felülírja a matematikát, mert itt az 1+1+1+1 összege nem 4, hanem – ismerte fel a köznapi matematikát felülíró valóságot – hét, vagy akár nyolc! Ezért létezik különböző kormányokon átívelve a mi csoportosulásunk – állapította meg. Forrásaim szerint valószínű, hogy a nyilatkozatot alapos előkészítés és a kormánypárton belüli egyeztetés előzte meg. A Lengyelországot kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt nagy bajban van és át kell rendeznie politikáját a jövő évi parlamenti választás előtt. Ezért térne vissza az Orbán-kormánnyal való együttműködéshez.
A lengyel jobboldal és Orbán Viktor Oroszország-politikája régóta ellentétben áll egymással.
A lengyelek az oroszoktól való energetikai leválást szorgalmazták, míg Orbán Viktor erősítette a függőséget. A lengyelek – a vitákon felülemelkedve – szolidárisak voltak Ukrajnával a háború előtt is, Orbán Viktor orosz érdeket képviselve akadályozta a NATO-Ukrajna együttműködést. Eközben a két kormány közösen lépett fel az EU ellen, s a Fideszt és a PiS a közös konzervatív-integráció ellenes, Nyugat-ellenes ideológiai platform is összekapcsolta. A lengyel jobboldaliak azonban folyamatosan tartottak attól, hogy Orbán a hátuk mögött alkut köt az Európai Bizottsággal és ők magukra maradnak.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió, illetve Orbán Viktor ismert álláspontja, szembeállította a két felet. Orbán olyasmiket mondott, hogy az orosz agresszió „két szláv nép háborúja” és a lengyelekről azt állította, részt vesznek a háborúban. Orbán a háború fél éve alatt folyamatosan az orosz érdekeket figyelve politizál. A lengyel jobboldal viszont elkötelezett az ukránok támogatásában. Így a V4-együttműködés csődje várható volt. A négy országot amúgy is több különbség jellemezte, mint közös érdek. A magyar kormány háborúhoz való viszonya lehetetlenné tette a politikai együttműködést. A cseheknek és szlovákoknak nincsenek jogállamisági problémáik Brüsszellel. A négy állam társadalmaiban létező migrációs pánikot pedig felülírta az orosz támadás.
A Népszavának nyilatkozó lengyel elemzők szerint az Orbán Viktornak szóló gesztus mögött a PiS gyengesége és belső megosztottsága áll. A párt stratégái félnek attól, hogy támogatottságuk csökken. Választóik nagy része nyugdíjas, konzervatív-vallásos falusi és kisvárosi lakos.
Az időseket jövőre plusz három havi nyugdíj kifizetésével akarják megnyerni, a konzervatív szavazókat pedig a Nyugat-ellenes, melegellenes retorikával.
A Nyugat-ellenes hadjárat már folyik, a fő téma most a Németországtól követelt háborús jóvátétel kérdése. Jan Truszczynski volt lengyel EU-nagykövet, külügyi államtitkár a Népszavának azt mondta, ez az akció kizárólag belpolitikai célokat szolgál, mert Jaroslaw Kaczynski pártelnök és Mateusz Morawiecki kormányfő is tudja: a németek nem fognak fizetni. A Nyugat-ellenes kampány EU-elleni frontján viszont szükségük van Orbánra. Más szakértők azt mondják, hogy a lengyelek pánikban követik a magyar diplomácia és az EB alkudozását és attól tartanak, Orbán engedményeket tesz a korrupcióellenes témákban, esetleg csatlakozik az Európai Ügyészséghez, s akkor Varsó magára marad. A lengyel kormánynak nagyon előnyös lenne, ha az EU intézményeivel folyó vitájában biztosan számíthatna a V4-partnerekre. Morawiecki arra számít, hogy a szlovákiai politikai válság, vagy a prágai szankcióellenes tömegtüntetés hamarosan megerősítheti hátországát. Ezért tesznek ilyen csábos gesztusokat Orbánnak, akiről a PiS politikusai pár hete még, mint volt rokonról szóltak csak.
Jóvátételi játszma
A lengyel kormány és a jobboldali sajtó nagy elánnal dobta be magát a Németország elleni propagandaháborúba. A kormánypárti Gazeta Polska Codzienne internetes oldalán egyszerre közli 6220 milliárd zlotys (1 zloty körülbelül 85 Ft) összeget, amelyet a lengyel kormány követel Berlintől a háborús károkért cserébe, miközben Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin képét mutatják azzal a felirattal, hogy ugyanúgy Lengyelország ellen szövetkeznek, mint 1939-ben Hitler és Sztálin. A kampány fő eleme, hogy a lengyel ellenzéket, mint Németország ügynökeit ábrázolják. Kérdéses, hogyan akarják bevonni ebbe a kampányba Orbánt és a másik két V4 országot. Csehországban ugyan van ennek a retorikának némi közönsége, de nagy támogatást aligha kapnak tőlük. Egyébként Lengyelország függése a német gazdaságtól, ugyanolyan nagy, mint Magyarországé.
33,2 százalék
Ennyien voksolnának az IBRIS közvélemény-kutató által közölt felmérés szerint a PiS-re, ez az első helyhez elég lenne, de az ellenzék együttesen több mandátumra tenne szert
A lengyelek az oroszoktól való energetikai leválást szorgalmazták, míg Orbán erősítette a függést és Putyintól vesz atomerőművet.
