Bár a hatalmas tömeg látványa valóban azt a képzetet keltheti, hogy Prágában a közvélemény kezd elpártolni Brüsszel szankciós politikájától és mindinkább megegyezést sürgetne Moszkvával az Ukrajna ellen februárban indított háború lezárásáról, a helyzet nem ilyen egyszerű. Csehországban ugyanis a közhangulat egyértelműen oroszellenes és az emberek támogatják Ukrajnát az agresszor elleni harcában. Az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Cseh Köztársaság mintegy 400 ezer menekültet fogadott be Ukrajnából, s jelentős mennyiségű fegyvert és humanitárius segélyt szállított Kijevnek.
A tüntetést szélsőséges pártok szervezték, kommunisták, oltásellenesek, a szélsőjobboldali Tomio Okamura által fémjelzett SPD valamint a nacionalista és erőteljesen euroszkeptikus Trikolóra Polgári Mozgalom, melyet az egykori, szintén euroszkeptikus cseh elnök, Václav Klaus fia alapított. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy egyre többen aggódnak Csehországban is a megélhetésük miatt.
Az Első a Cseh Köztársaság jelszóval meghirdetett megmozdulás résztvevői cseh zászlókat lengettek és a kormány lemondását követelték. Emellett azt hangoztatták, azért kell véget vetni az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós politikájának, mert az árt a cseh gazdaságnak és a lakosságnak.
„Azért hívtuk életre a megmozdulást, hogy rámutassunk a változás szükségességére, különösen az energiaárak, a villamosenergia- és gázárak emelkedése miatt, amelyek már idén ősszel a gazdaság csődjét idézik elő. Felszólítottuk Petr Fiala (ODS) miniszterelnököt, tárgyaljon velünk, de nem kaptunk választ. Ezért továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a kormány távozását”
– hangoztatta Jirí Havel, a rendezvény egyik társszervezője a CTK hírügynökségnek. A tüntetés előtt a szervezők azt is követelték, hogy a cseh ipar szabaduljon meg a külföldi vállalatoktól való függéstől, emellett katonai semlegességet sürgettek és azt, hogy közvetlen szerződéseket kössenek alacsony áron a gázszállítókkal, különösen Oroszországgal. A Cseh Köztársaságnak meg kell változtatnia a villamos energia elosztási és fizetési rendszerét, hogy ne a tőzsdei közvetítőknek fizessen - hangoztatták.
Petr Fiala liberális-konzervatív miniszterelnök a Cseh Köztársaság érdekeit sértő „oroszbarát irányultsággal” vádolta a tüntetés szervezőit. „Egyértelmű, hogy az orosz propaganda és dezinformációs kampány folyamatosan jelen van hazánkban, és van, aki bedől neki” – hangoztatta a cseh kormányfő.
Josef Stredula, az ország legnagyobb szakszervezeti szövetségének vezetője a Twitteren bírálta a miniszterelnök szavait. Szerinte a kabinet rossz úton jár, a tiltakozás elsősorban a kormány rossz munkájának és az emberek jövővel kapcsolatos félelmeinek az eredménye.
Ha a kabinet nem tesz lépéseket az emberek és a vállalatok védelme érdekében, a tüntetések nem csak folytatódni fognak, hanem egyre erősebbek is lesznek
- tette hozzá.
Vít Rakusan miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, a liberális STAN párt vezetője a Twitteren azt írta, komolyan veszi a tüntetők aggodalmait. Ugyanakkor kijelenette, a helyzet megoldása nem abban rejlik, „hogy Putyin Oroszországa mellé állunk”.
Hasonlóképpen nyilatkozott Markéta Pekarová Adamová, a képviselőház elnöke is, aki kifejtette, a nehéz időket átélő polgárok félelmeit komolyan kell venni és meg kell hallgatni,
„de ha bárki azt várja, hogy a bűnös orosz rezsim mellé álljunk, azt nem fogja megkapni”.
Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki ANO párt elnöke elmondta, nem lepte meg a magas részvétel, s nem lepődne meg, ha legközelebb még többen vennének részt egy hasonló megmozduláson. A politikus a helyhatósági választásokra készül, s országjáró körúton vesz részt.
Fiala kormánya a tüntetés előtti napon élte túl azt a parlamenti bizalmi szavazást, amelyet Babis pártja és a szélsőjobboldali SPD indítványozott. Az ötpárti cseh kormány tavaly ősszel alakult meg, azt követően, hogy az októberi választást elvesztette a populista Babis kormánya.
A Seznam Zprávy hírportál kiemelte, nem szabad annyival elintézni a megmozdulást, hogy csak szélsőségesek dzsemborija volt, mert valóban egyre erősebb az emberek félelme az emelkedő energiaárak miatt, s ez a fokozódó aggodalom „a legrosszabbat hozhatja ki belőlük”.
