– Nincs annyi fa Magyarországon, hogy valamennyi önkormányzat és az eddig gázzal fűtő családok átállhatnának fatüzelésre. De még ha lenne is, az elmúlt években pályázati pénzből végrehajtott korszerűsítések során gázzal működő rendszereket alakítottak ki. A gáz és a villamos energia piaci árát azonban nem tudják kifizetni – vázolta a télre készülő 2000 kistelepülés csapdahelyzetét Eszes Béla, Jánoshida polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) másik társelnökével és elnökével tartott pénteki háttérbeszélgetésen.
A 2500 lakosú alföldi község két évvel ezelőtt cserélte le korábbi faelgázosító kazánját, korszerű gázfűtésre az óvodában és az idősek napközi ellátását biztosító épületben. Most viszont kiderült, hogy nem tudják kifizetni a gázszámlát. A 100 fős óvodát nem lehet kiüríteni, az időseket viszont a faluházba költöztetik. De nem tudják megkötni az áramszerződést sem, mert a kilowattóránként 65 forintos ár mostanra 380 forintra ugrott,
így a közvilágítás 3,5 milliós költsége 20 millió lenne egy évre, miközben az iparűzési adóból származó bevételük nem több 40 millió forintnál.
De nagy a baj a közétkeztetéssel is: az erre kapott állami normatívát eddig évi 10 millióval kellett kiegészíteni, most már 20 millióval kell, holott már négyszer is árat emeltek. Tovább nem lehet a családokat terhelni, már az inflációt és a megdráguló fűtést se tudják kifizetni. A szociális támogatásokért olyanok is bejelentkeztek, akik eddig soha.
A 200 köbméternyi szociális tűzifakeretre eddig átlag 200 család jelentkezett be az ezer jánoshidai háztartásból, az idén 400. Az első hideg nap után még többen lesznek.
– Nagyon nagy az érdeklődés a szerdán elfogadott fővárosi rezsitámogatási program iránt – erősített rá Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke, aki szerint sokkal nagyobb a baj, mint ahogy azt a kormány állítja. Nem véletlen, hogy az európai nagyvárosok már listákat készítenek arról, hogy szükség esetén mely közszolgáltatás milyen ütemben csökkentik vagy állítják le. Budapesten is készül a lista, amelynek első eleme a díszkivilágítás visszafogása. A legújabb dilemma a karácsonyi, adventi díszkivilágítás, amely ugyan nem visz el sokat, viszont azt üzenné az embereknek, hogy minden rendben van. Holott nem. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy az energiakereskedők a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak és vagy nem is adnak ajánlatot az önkormányzatoknak a jövő évre, vagy megfizethetetlen áron. Így a főváros egyéves megállapodás helyett negyedévben gondolkodik. Karácsony nem tudja elképzelni, hogy az idei évet le tudják zárni folyószámlahitel nélkül, de szerinte nem a fővárosi önkormányzat lesz ezzel az egyetlen. (Eszes Béla szintén jelezte, hogy nekik sem jön majd ki nullára az év vége.)
„A valóság ránk rúgta az ajtót, így itt az ideje, hogy a tényekről beszéljünk és ne vádaskodjunk”– Az önkormányzatok különféle kényszerintézkedésekkel, például uszodabezárással, díszkivilágítás-csökkentéssel, a nem kötelező szolgáltatások elhagyásával próbálnak előremenekülni
– tette hozzá Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke. Az egységes stratégia kialakítása érdekében találkozóra hívták a többi önkormányzati szövetséget és levelet írtak Pintér Sándor belügyminiszternek. Ebben kezdeményezték az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának összehívását, amely alkalmas fórum lehetne az érdemi párbeszédre és az érdekegyeztetésre. A MÖSZ azt is javasolja, hogy a kormány hozzon létre az önkormányzatok energiaigényét lefedő kvótát, ahonnan a települések saját közszolgáltatásaik biztosítása érdekében biztonsággal beszerezhetik a szükséges mennyiségű gázt és áramot akár piaci áron. Jelenleg ugyanis hiába írnak ki tendereket, mert vagy nem kapnak ajánlatot, vagy horribilis áron. Az energiaszolgáltató nélkül maradt önkormányzatok egyébként most is vásárolhatnak az államon keresztül, de arra 10 százalékos büntetőkamatot számítanak fel. A MÖSZ ennek eltörlését, valamint lakosságarányos kompenzációt kér az önkormányzatoknak az energiaválság kezeléséhez. Nincs b-terv – mondta Gémesi.
A települések képtelenek kigazdálkodni az elszálló energiaárakat, ha nem lesz állami segítség, akkor jön a fagyszünet.
