közmunkaprogram;önkormányzatok;közfoglalkoztatás;Belügyminisztérium;

- Visszakozott az Orbán-kormány, mégsem csökkentették drasztikusan a közfoglalkoztatásban dolgozók létszámát

Valamennyi kormányhivatal pluszpénzt kapott az augusztus 31-ével záruló közmunkaprogramok meghosszabbítására jövő február végéig - tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium.

Mégsem csökkentette szeptember elsejével drasztikusan a hagyományos közfoglalkoztatásban dolgozók létszámát a kormány. A Belügyminisztérium arról tájékoztatta a Népszavát, hogy valamennyi kormányhivatal pluszpénzt kapott az augusztus 31-ével záruló közmunkaprogramok meghosszabbítására jövő február végéig.

Az intézkedés azért érdekes, mert a munkaügyi főosztályok a nyáron sok önkormányzatot hivatalosan is értesítettek a drasztikus leépítésről, ami alól az akkori hírek szerint csak a hátrányos helyzetű, felzárkóztatási programokba bevont kistelepülések mentesülhettek. Az elemi felháborodás hatására augusztus közepén már enyhült a nyomás és a járási hivatalok lebegtetni kezdték a létszámkereteket, azzal nyugtatva az érdeklődő településvezetőket, hogy augusztus 20. után lesz végleges döntés. Ahogy a korábbi terveket, úgy a falvak számára kedvezőbb mostani döntést sem verte azonban nagy dobra a kormány, ami azt jelzi, nem mondtak le véglegesen a közmunkások számának csökkentéséről.

Hernádszentandrás polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy a minden ősszel megszokott arányban, nagyjából egyharmaddal vágták vissza a létszámot, de hallott olyan településről, ahol az eredeti értesítés szerint tizedére csökkent volna a keret. Később szóltak nekik, hogy mégis lesz pénz a folytatásra. Üveges Gábor tipikusnak tartja a kormány lépéseit:

először tesztelik egy beharangozott változtatás hatását, s ha túl nagy a felháborodás ellene, akkor engedményeket tesznek. 

Mindenesetre méltatlannak tartja, hogy a foglalkoztatási osztályok, a településvezetők és az érintett közmunkások is csak pár nappal a foglalkoztatási szerződések lejárta előtt tudják meg, hogy hány embert lehet ebben a formában tovább foglalkoztatni.

A pályázatok beadására alig marad egy-két nap, de még fontosabb, hogy teljes bizonytalanságban tartanak olyan embereket, akiknek nincs más esélyük jövedelemhez jutni, csak a közmunka.

Ahogy azt korábban megírtuk, a nyáron úgy lehetett tudni, hogy a 3155 magyar településből csak 745 olyan maradt volna, ahol szeptember elseje után is működik a hagyományos közfoglalkoztatás, a többiben azonban nem. A Közmunkás Szakszervezet elnöke, Vécsi István augusztus elején úgy fogalmazott, nagy baj lesz, ha a szigorítások miatt elküldött emberek az álláskeresési támogatás három hónapja után segélyekért jelentkeznek, mert ugyanezért állnak majd sorba a magas rezsi és a megfizethetetlenül drága élelmiszerek miatt eladósodó emberek is, az önkormányzati kassza azonban mindenhol üres.

A visszalépés azonban várhatóan csak átmeneti, hiszen a kormány évek óta folyamatosan csökkenti a közmunkások létszámát, és ez folytatódik jövőre is. Idén 120 milliárd forintot szántak közfoglalkoztatási programokra, azt nem tudni, mennyivel toldották meg most a keretet. A lehetséges 84 ezer álláshelyen 74 és félezer ember dolgozik. A 2023-as költségvetésben az ideinél tízezerrel kevesebb, 65 ezer fős várható átlaglétszámmal számolnak, és 110 milliárd forintot különítettek el erre a célra.

Mivel úgy vélik, hogy jogellenesen befolyásolná az eljárás menetét.