EU;Oroszország;földgáz;Szijjártó Péter;többlet;Gazprom-szerződés;

- Megvan a délről jövő plusz orosz gáz Szijjártó Péter prágai győzelmi jelentése szerint

Az agresszor Oroszországot nem hiába vette védelmébe a külgazdasági és külügyminiszter, aki azt mondta, ezután minden magyar tud fűteni, főzni, meleg vizet használni.

Megállapodás született a Gazprommal a szeptemberi októberi időszakra is, szeptember 1-jétől a szerződéses mennyiségen felül, naponta maximum 5,8 millió köbméter plusz földgáz érkezik Magyarországra; az energiaellátásunk biztonságban van – jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerdán Prágából, a Európai Unió külügyminisztereinek informális tanácskozása második napjáról küldte győzelmi jelentését.

Fellebbentette a fátylat arról is, hogy pontosan miért járt Moszkvában júniusban, s hogy ne hagyjon kétséget senkiben, közölte: azért, hogy a leszerződött mennyiségeken felül plusz gázmennyiségeket vásároljon nem mástól, mint az orosz Gazpromtól. A tárcavezető szerint az uniós külügyminiszterek szinte kivétel nélkül a háborúval  és annak következményeivel foglalkoztak. Azt Szijjártó nem említette, szóba sem hozta, hogy a háborút az agresszor Oroszország indította több mint fél éve Ukrajna ellen, de így magyarázkodott:

A szállítás közelsége, megoldhatósága, földrajzi elhelyezkedésünk miatt kell Oroszországtól vásárolni gázt. (...) A maximális bizonsági ellátás elérése a célunk, hogy biztosítsuk, tehát se most télen, se máskor a magyar emberek ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy ne tudjanak fűteni, melegvizet használni vagy főzni.

Szijjártó Péter szerint emellett annyi földgáz áll rendelkezésünkre, hogy a magyar gazdaság működőképes maradjon, sőt „éllovasok” vagyunk. Ezt azzal támasztotta alá, hogy adatai szerint a magyarországi földgáztartályok töltöttsége – fogyasztásarányosan – 36,5 százalék fölött van, míg az uniós átlag 21,4 százalék.

A miniszter szerint már a szerződést alá is írtuk a Gazprommal, bár az nem derült ki a szavaiból, hogy ez mikor történt és hol. Ugyanakkor nem maradt el a „nemzetközi nyomás” emlegetése, hogy ha nem építettük volna meg ennek ellenére a déli vezetékhálózatot, akkor – mint fogalmazott – nagy bajban lennénk.

A politikus szintén győzelemként tálalta, hogy az uniós külügyminiszterek között nem volt egyhangú döntés az Oroszország ellen bevezetendő általános vízumtilalomról, így csak egyes országok dönthetnek emellett, viszont, mint hangoztatta, „többek, így mi is ellenálltunk ennek”. Ugyanakkor sajnálkozott, hogy azt már nem tudták megakadályozni, hogy az EU felmondja az oroszokkal kötött korábbi vízumkönnyítési szerződést.

Sokáig csak szakma volt, aztán megjelent az üzlet és a politika is.