Bánatos, piciny madárka
Rekviem a Covid vírusban elhunytakért
Bánatos, piciny madárka,
aki párját már nem találja,
keresget fészket, erős ágat,
melyen a lélek is hintázhat,
a test immár fekszik kiterítve,
leállt a műszer, pihenni küldte,
mézillattal telt forró tájba,
vagy folyót fagyasztott jégszikrája –
nem válogatott, csak tizedelt,
ellopott tüdőt, kizsigerelt,
ráolvasás és imádság alatt,
csupán a szánalom szaladt,
mit tettek hallgató felelősök,
melyet nyilvánosság sem őrzött?
kódolt beszédjük maguknak írták,
ne tudhassa meg senki a titkát
hallgatásuknak, mit összezártak,
ne lássa arcát haló anyjának –
bánatos, piciny madárka,
lázban elégett személyi száma,
nem menthette meg gép, sem ember,
gyilkolt e láthatatlan fegyver,
kedves hangja sem ébreszthetett,
mely sötétségben is fényt keresett,
angyal sem tudott a rém ellen,
a küzdő elhitte verhetetlen?!
futamot járt meg, célra tartott,
zenész, sportoló is lehanyatlott…
rózsaligetben apró kövek,
mind-mind egy távozót jelölnek,
folyó ágai simogatják,
békítő hangjukat, ha susogják
az emlékezők, és akik jönnek,
vérző szívükkel meggyötörtek,
akik életet veszni hagytak,
a földi jóból zsebbe raktak,
hogy hallgatják a harang hangját,
hogy dicsérik az élet anyját?
bánatos, piciny madárka,
ki hittél a szabadulásba’,
a mostoha, de tiszta ének,
kottáját szívedben keresgéled,
eltörölni éveket lehet,
sajnálat hullik életük felett,
akiket akkor megtapsoltak,
szenvedést enyhítő angyalok voltak…
bánatos, piciny madárka,
akit megtalált mégis a párja,
gyerekek, unokák, jó barátok,
emlékezet útján, akik jártok,
legyen időtök fejet hajtani,
ily korból, s kórból kimaradni!
Mi maradhat?
Sorolnak ők, táskával gyerekkel,
hazájuk hagyják, szeretett földet,
házat, melyben világuk felnőtt,
most szemlélik őket, a száműzöttek,
palackos víz, csomagolt szendvics,
adomány, segítő szánalom,
a lehajtott fej miről mereng?
életet üldöző árnyakon
túllép- e a szorító szeretet?
összefogva kicsit és nagyot,
tárgyakat bámulni, mi maradt?
szülők, állatok, amiket otthagyott –
a városokat rakéták szántják,
feltörve búzaföld, pályaudvar,
bújócskáznak éjjel a csillagok,
pince, alagút óvó bunker,
ha elhullanak a férfiak,
ha letarol mindent a gépezet,
mi maradhat a sötétség ellen,
ki értelmet szállít, és fényt vezet?!
