- Távol-Kelet a Városligetben

Lemezfelvételre készül Farkas Gábor. Két gyönyörűséges zongoraversenyt vesz fel a Rádiózenekarral, Vásáry Tamás vezényletével, de hogy mely műveket, azt egyelőre nem árulta el nekünk. Arról viszont szívesen beszélt, hogy a csütörtökön, a Magyar Zene Házában kezdődő I. Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál ötlete és művészi koncepciója tőle származik.

“Csodálatos az ázsiai kultúra. Lassan húsz éve járok Japánba, Kínába, Dél-Koreába, Tajvanra, Vietnámba koncertezni, rabul ejtő az a kultúra, ami ott körülveszi az embert, és kiválóak a komolyzenészek is. Ez volt a fő mozgatórugója annak, hogy a fesztivált létrehoztuk. Bár jól ismerjük Kobajasi Kenicsirót, valójában kevés japán, vagy távol-keleti művész fordul meg Magyarországon a koncertéletben. Ebben az évben Japánra fókuszál a programunk, hiszen 2017-től 4 évig ott éltem, ezalatt kiváló szimfonikus zenekarokkal játszottam együtt, sok fantasztikus művészt ismertem meg, akiket - úgy gondoltam - be kell mutatni az itthoni közönségnek is. A japán és távol-keleti zenészek egyébként az egész világon szívesen látott vendégek a hangversenytermekben, de a fiatalok nálunk Akiko Suwanai kivételével - aki 1990-ben, tizennyolc évesen a Csajkovszkij-verseny legfiatalabb valahai győztese volt, és megnyerte a brüsszeli Erzsébet királynő-versenyt is -, még nem jártak. Ő legutóbb márciusban a Fesztiválzenekarral játszott a Müpában. És apropóul szolgált az ötlethez természetesen az is, hogy a Magyar Zene Házát japán építész tervezte. De jön Chiharu Taki, hegedűművész, aki Menuhin-versenyt nyert még szintén tizenévesen, és megemlíthetem még Lousha Fang kínai hegedű- és brácsaművészt valamint Eva Yulin-Shen is zongoraművészt is, aki tajvani, de Németországban él. Nemcsak komolyzenei és jazz hangversenyek, gyerekprogramok, hanem könnyebb zenei műsorok is lesznek. Az anime zenéket - japán rajzfilmekről van szó - egy ottani zongorista-zeneszerző szakos tanítványom feldolgozásában hallhatják az érdeklődők. A gyereknek szóló műsorokat és a japán programokat egyébként a japán feleségem, Yuki szervezte, aki zongoristaként szintén Budapesten végzett a Zeneakadémián. Felhangzik a kotó, a japán pengetős hangszer, lesz zöld tea, szaké, origami, kalligráfia, ezáltal, az itteni közönség bepillantást nyerhet a Japán kultúra egy kis szeletébe. Fontosnak tartottam, hogy bemutassuk a legkiválóbb kortárs Japán zeneszerzők műveit is. A nyugati klasszikus zene Japánban a XIX. század második felében történt nyitás után kezdett ismertté válni, de mára a klasszikus zene virágkorát éli Ázsiában. Az ázsiai zenészek mára már több nemzedéken keresztül elsajátították az európai stílust, nem csak a szorgalmas technikai célú gyakorlás hallatszik játékukon. A nagy nemzetközi versenyeken gyakorlatilag mindig az élmezőnyben végeznek. A zeneszerzők is európai hagyományokon alapuló zenét komponálnak, persze megtalálható műveikben fűszerként hazájuk tradicionális zenei világa is. Említsük most közülük a sokak által ismert Toru Takemitsut, de a fiatal szerzőkéi közül a ligetben megszólalnak Miho Hazama - aki a harmincas éveiben jár és dzsesszben is otthon van, Grammy-díjra is jelölték - és Toshio Hosokawa művei is” - sorolta a tudnivalókat gyakorlatilag megszakíthatatlanul Farkas Gábor.

A zongoraművész már visszatért Magyarországra, de vendégprofesszorként ma is tanít a Japán Egyetemen, és 2020 óta a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek tanszékének vezetője. Mit tapasztalt az elmúlt két tanévben, hová tart az a magyar zongoraiskola, amely eddig is évről évre bocsátotta ki a kiemelkedő művészeket? “Liszttől olyan alapokat kaptunk, amelyek a mai napig tetten érhetők a mai magyar zongoraművészek játékában, sőt tanítványai révén egész Európában. Ennek ellenére feltűnő, hogy kis országunk milyen elképesztő számban produkál tehetségeket, hirtelen legalább három olyan kiemelkedő fiatal zongoristát tudok mondani, akik jelenleg a Zeneakadémián tanulnak és fényes karrier várományosai. A magyar oktatás abszolút versenyképes nemzetközileg. Amire a diákoknak szükségük lenne, több szponzori támogatás. Ez nagyon kellene ahhoz, hogy minél nagyobb számban, minél többször indulni tudjanak a legnagyobb versenyeken, ami nélkül ma már nehéz a pályát elkezdeni, de ez sokba kerül. Kint azt láttam, hogy az egyetemeket jelentős világcégek támogatják, de az állam is hangsúlyos szerepet vállal abban, hogy a fiatal művészeket megismertessék a világgal, bemutassák zenésztársaiknak, karmestereknek, a közönségnek. Rangos fesztiválokon vehetnek részt, versenyeken indítják őket. Elindítottuk mi is a tehetséggondozó programunkat a Zeneakadémián, de nekünk is szükségünk lenne szponzorokra és az állami pénzügyi támogatására, hiszen leginkább a tehetségeinkkel tudunk kitűnni a világban. Ezt el lehet tanulni a japánoktól, és a fesztivál szervezésekor is arra törekedtem, hogy a világhírű művészek mellett, fiatalok is be tudjanak mutatkozni a közönségnek” - mondta el Farkas Gábor.