A KSH havi adatai becslések, fő mutatónak a háromhavi mozgóátlagot tekintik, de kis mértékben ez az adat is - 157 ezerről 160 ezerre - emelkedett. Enyhe növekedést mutatnak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – a KSH becsléséhez képest most is magasabb - adminisztratív adatai is: a munkaügyi hivatalokban júniusban 230 309, júliusban 230 987 álláskereső regisztrált (augusztusi adatokat még nem közöltek, pedig ezidőtájt már meg szokott jelenni az amúgy 20. környékén záró statisztika).
A munkanélküliség emelkedése mellett a gazdaságilag aktívak száma is mérséklődött némiképp. Vagyis a foglalkoztatotti létszám előző hónaphoz képest becsült csökkenése megoszlott az inaktivitásba vonulás és a munkanélkülivé válás között – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Úgy véli: egy hónap adata alapján komoly következtetéseket aligha lehet levonni a munkaerőpiaci folyamatok változásáról, de ez már lehet előszele annak, hogy a vállalatok lassan elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez. Ha arra számítanak a munkáltatók, hogy nehezebb idők jönnek és visszaesik majd a kereslet a termékeik és szolgáltatásaik iránt, akkor egyre többen létszámleépítéssel próbálnak majd spórolni a költségeken.
A júliusi változás ugyanakkor egyelőre statisztikai hibahatáron belül van, vagyis érdemes fenntartással kezelni – hangsúlyozta az elemző. Annál is inkább, mert még a megemelkedett munkanélküliségi ráta is messze elmarad az elmúlt egy év átlagától. A júliusi 4,714 millió foglalkoztatottat mutató adat is messze kedvezőbb, mint a 12-havi átlag. Mindezek fényében a következő hónapok adataiból derül majd ki, valóban beindult-e a munkaerőpiaci alkalmazkodás. Virovácz Péter az év vége felé a munkanélküliségi ráta emelkedésére számít, ám a mutató várhatóan nem lépi majd át a 4 százalékos értéket.
