Több mint 1100 ingatlant árvereztek el a kilakoltatási moratórium június közepi lejárta után – erről számolt be az rtl.hu.
A portál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól (MBVK) származó információkra hivatkozva írta azt, hogy egy hónap alatt összesen több mint 1100, azaz
naponta majdnem negyven ingatlant árvereztek el.
Összehasonlításképpen felidézik, hogy
korábban ilyen módon 5000-8000 ingatlant értékesítettek évente.
Bár arra vonatkozóan nincsen pontos statisztika, hogy az 1100 ingatlan közül hány volt lakóépület, a korábbi adatok és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszere – nagyjából 4500 ingatlanra lehet licitálni, ezek közül pedig 4100 darab lakáscélú ingatlanként szerepel – alapján arra lehet következtetni, hogy jelentős részüket lakásként használták – állapítják meg.
A portál birtokába került adatok azt mutatják, hogy az első hónapban átlagosan 9-10 millió forint körül alakultak alakultak a nyertes licitértékek, az összesített bevétel pedig 11,8 milliárd forint volt. Megjegyzik azonban, hogy az árverési moratórium nem vonatkozott minden ingatlantípusra, csak a magánszemélyek tulajdonára, el lehetett adni a cégek tulajdonában lévő ingatlanokat vagy az ipari célúakat, azaz a járvány ideje alatt is volt kényszerértékesített ingatlan.
Az oldal értesülései szerint a közvetlenül a moratórium lejárta után értékesített ingatlanok jelentős része még a koronavírus-járvány előtt „ragadt be”, tehát régebbi adósságok miatt váltak licitálhatóvá. Figyelemre méltónak tartják azonban, hogy több mint 1100 esetben sikeres volt az árverezés, a licitre bocsátott ingatlanok jelentős részét ugyanis a korábbi évek tapasztalatai alapján nem igazán tudják eladni.
A portál a Magyar Nemzeti Bank első negyedévi adataira hivatkozva azt írja, hogy az összes adósságtípust tekintve (lakáshitel, személyi kölcsön, autóhitel, stb.) mindössze 1,4 százalék volt azoknak a hiteleknek az aránya, amelyeknek a törlesztésénél több mint 90 napos késés volt, ám a romló gazdasági helyzet miatt több olyan kockázat megjelent, amely miatt megugorhat azoknak a száma, akik nem tudnak fizetni.
Ezek között említik, hogy
A maginfláció 16,7 százalékos, ami miatt sokkal kevesebb elkölthető pénze marad a családoknak.
A rezsiköltség ezzel párhuzamosan (egyelőre nem tudni pontosan hány családnál) sokszorosára emelkedhet.
Az alapkamat 10,75 százalékos, ami miatt emelkedik a változó kamatozású hitelek törlesztője.
Tavaly év végén sokan kiestek a hitelfelmondási és törlesztési moratórium kedvezményéből, azaz nekik azóta ismét el kellett kezdeniük fizetni a törlesztőket. Ők a járvány ideje alatt jellemzően bajba kerültek, elveszítették például a munkájukat vagy csökkent a bevételük, így kérdés, hogy közülük hányan tudják majd újra fizetni a részleteket. A programban csak a legsérülékenyebb réteg maradhatott, az adósok nagyjából 5 százaléka.
Egy másik kedvezmény, a kamatstop, jelenleg 330 ezer embert érint, ők a tavaly októberi kamat alapján fizetnek havonta. Ha a kormány megszüntetné ezt a lehetőséget, akkor sokaknak több tízezer forinttal (akár 70-80 ezer forinttal is) megemelkedne a törlesztőrészlete (december 31-ig biztosan érvényben marad kamatstop).
Emlékeztetnek továbbá arra, hogy a Portfolio korábbi információi szerint
a bankok és követeléskezelők ezen kockázatok miatt arra számítanak, hogy a nemteljesítők 1,4 százalékos aránya akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
Az Utcajogász Egyesült az oldalnak arról számolt be, hogy a moratórium június 15-i lejárát követően 30 százalékkal többen fordultak hozzájuk, legtöbben amiatt, hogy milyen módon lehet a végrehajtás felfüggesztését kérni, azaz hogyan lehet a közelgő lakásvesztés előtt időt nyerni. Megjegyzik azonban, hogy ez a szám nem teljes, mivel őket csak a budapestiek vagy az „interneten otthonosan mozgók” érik el. Az Utcajogász korábban az ombudsmanhoz fordult a végrehajtási szabályok miatt, a szervezet álláspontja szerint ugyanis a tavaly január elsején életbe lépő változások következtében sérülhet az adós jogorvoslathoz való joga.
A kormány nagyjából két és fél évnyi szünet után oldotta fel a koronavírus-járvány miatt elrendelt árverezési- és kilakoltatási tilalmat. A moratórium ideje alatt – néhány kivételt leszámítva – nem lehetett kényszerértékesíteni az ingatlanokat, a benne élőket pedig nem lehetett az utcára tenni.
