;

DNS;Ausztrália;szűrés;rákos megbetegedések;

- Ausztrália megelőző DNS-szűrést indít

A vizsgálat során olyan génekre keresnek, amelyek bizonyos típusú daganatos megbetegedések és szívbetegségek kockázatát növelik.

A melbourne-i Monash University által kezdeményezett program - a világos elsőként - tízezer 18 és 40 év közötti embert érint, azokat akarják kiszűrni, akik olyan DNS-variánsokat hordoznak, amelyek örökletesen hajlamosítanak mell- és petefészekrákra, Lynch-szindrómára és családilag magas koleszterinszintre. (A Lynch-szindróma egy genetikai hiba miatt létrejövő állapot, ami bizonyos daganatos betegségek kialakulásának fokozott kockázatával jár, és növeli a vastagbélrák, a méhtestrák és számos más daganat esélyét.) A tesztek ingyenesek lesznek, a nyálmintákat a Monash Egytemnek kell elküldeni, ahol tíz gént fognak keresni. Arra számítanak, hogy a vizsgált személyek 1,3 százalékánál fognak magas kockázatot kimutatni. “Sok embernek nincs családi érintettsége, vagy nincsenek tudatában. Egy ketyegő időzített bombán ülnek, csak nem tudnak róla” - mondta Jane Tiller a projekt társvezetője. Vizsgálni fogják a BRCA géneket is, amelyeknek a mellrák kialakulásában van szerepük. Ugyan országos szinten létezik már mellrák- és bélrák-szűrés Ausztráliában, de csak az idősebbek körében. “Mi most azokat próbáljuk kiszűrni, akik kockázatnak vannak kitéve, de addig, amíg fiatalok és egészségesek, hogy az ismeretek birtokában, megfelelő életmódváltások mellett tudjanak dönteni egészségük megőrzése érdekében” - mondta Paul Lacaze, a Monash Egyetem docense, a közegészségügyi genetika program vezetője.

Fontos leszögezni, hogy az örökölt gének még nem jelentik azt, hogy valakinek száz százalékos az esélye arra, hogy kialakul nála a daganat. Ez, mint Lacaze nyilatkozatából is kiderül, az ausztrál kutatók sem állítják. És a rák nem csak örökölt lehet: fontosabb, gyakrabban előforduló okok a sejtosztódáskor kialakuló génhibák is. A Rákkutatás az Egyesült Királyságban honlapján olvasható cikkben, amely az okokról szól, az olvasható, hogy a rák okai alapvetően az életünk - mindenki élete - során sejtosztódáskor keletkező génhibák, de egyes emberek - azok, akik hibás géneket örökölnek - jobban ki vannak téve rák kockázatának. (Ezeket a hibákat nevezzük mutációknak.) Nyilvánvaló, hogy ahogy öregszünk, egyre több a mutáció, ezért növekszik a daganatos megbetegedések száma a várható életkor növekedésével. Az Egyesült Királyságban a betegek 36 százaléka 75 év feletti. Ugyanakkor azok, akik hibás géneket örökölnek, nagyobb eséllyel és fiatalabb korukban lehetnek rákosak. Az emiatt kialakuló tumoros megbetegedés azonban kevésbé gyakori, a genetikusok úgy becsülik, hogy a rákok 5-10 százaléka alakul ki örökletes okokból. A családon belüli öröklődésminták azonban különböznek, így megnövekszik a kitettsége azoknak, akiknek a családjában a rokonok fiatalon - 50 év alatt - lettek betegek bizonyos rákfajtákban: mell-, bél - és méhrákban. Kockázatnövelő tényező az is, ha az egyik - apai vagy anyai oldalon - több közeli rokon lett ugyanabban daganatfajtában beteg, vagy ugyanazon génhiba miatt. Az is kitettséget jelez, ha az egyik rokon genetikai tesztje rákra való hajlamra utal.