A rendszeres orosz tüzérségi csapásoktól szenvedő északkelet-ukrajnai Harkivban délutánra hozták előre az esti kijárási tilalmat. A déli frontvonalhoz közel fekvő Mikolajivban otthoni munkavégzésre utasították a városlakókat és óva intették őket attól, hogy a közterületen nagyobb csoportokba verődjenek. Elővigyázatosságból még a harcoktól távol eső Kijevben betiltották a tömegrendezvényeket. A néhány napig érvényes ideiglenes intézkedéseket azért rendelték el a helyi hatóságok, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavaival élve „különösen kegyetlen” orosz támadástól tartanak. Kedden az ukrán zászló napját, szerdán pedig az ország függetlenségét ünneplik Ukrajnában, a kijevi kormány semmiképpen nem szeretné, ha a szerdai piros betűs ünnepet egy civilek elleni orosz rakétacsapás vértől vöröslő gyásznappá változtatná.
Az óvatosság ellenére az ukránok azért igyekeznek méltó módon megtartani a szerdai nemzeti ünnepet, a függetlenség napján, amely egybeesik az Ukrajna elleni orosz invázió fél éves évfordulójával. Kijev főútján, a Hrescsatik sugárúton például megsemmisített orosz kocsik maradványait állították ki. Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter Twitteren azon élcelődött, hogy Oroszország eredetileg három nap alatt akarta bevenni az ukrán fővárost és katonai parádéval megünnepelni győzelmét, ám a tankok végül csak sok tonnányi fémhulladékként „vonulnak fel” Kijevben.
Azért is tartani lehet egy látványos orosz akciótól, mert Moszkva alighanem meg szeretnél bosszulni Darja Duginának, a Vlagyimir Putyin orosz elnök főideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin lányának a megölését. A Putyin által “aljas, kegyetlen bűnténynek” minősített, vasárnapi pokolgépes merénylettel Oroszország Ukrajnát gyanúsítja, a kijevi vezetés viszont tagadja, hogy közük lenne a robbantáshoz.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az akciót egy negyvenes éveiben járó ukrán nő követte el, aki az orosz propaganda által neonácinak beállított, híres-hírhedt Azov-ezred tagjaként azonosítottak. Az FSZB arról számolt be, hogy a nő egy hónapon át készült a gyilkosságra, majd annak végrehajtása után Észtországba menekült. A Kreml-barát média már a feltételezett merénylő személyi igazolványáról készült fotót is közzétette, orosz ellenzéki aktivisták azonban gyanúsnak tartják, hogy a hatóságok milyen gyorsan felgyöngyölítették az ügyet. Egyes találgatások szerint Dugina megölése az orosz ultranacionalisták megfelemlítését szolgálja, akik úgy látják, hogy Oroszország nem elég kemény Ukrajnával szemben.
Habár folytatódtak a harcok Dél-Ukrajnában, az orosz kézen lévő zaporizzsjai nukleáris létesítmény körül, reménykeltő hírek is napvilágot láttak Európa legnagyobb atomerőművével kapcsolatban. Petro Kotin, az Energoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat vezetője a brit Sky Newsnak bizakodásának adott hangot, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei tíz napon belül meglátogathatják az erőművet. Oroszország keddre kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanács összehívását az ügyben.
A háborúzó felek az elmúlt hetekben kölcsönösen a létesítmény ágyúzásával vádolták egymást, majd az ellenség készülő provokációjára figyelmeztettek. Vlagyimir Putyin orosz államfő múlt pénteken Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során egyezett bele abba, hogy a NAÜ szakértőket küldjön a helyszínre. Mint az amerikai külügyminisztérium friss nyilatkozatából kiderült, az Egyesült Államok az előző napon bekérette a washingtoni orosz nagykövetet, s rajta keresztül nyomatékosan felszólította Oroszországot, hogy szüntesse be a hadműveleteket az ukrán nukleáris létesítmények környékén, és adja vissza a zaporizzsjai erőmű ellenőrzését Ukrajnának.