Az Egyesült Államok fennállásának 246 éve során 102 háborúban és fegyveres konfliktusban vett részt, ezek közül messze az 1861-65 közötti polgárháború követelte a legtöbb amerikai életet. A harcokban 620 ezren estek el, többen, mint a két világháborúban összesen. Az akkori 2 százalékos lakosságvesztés ma több mint hatmillió emberéletnek felelne meg, ennek ellenére vannak, akik manapság is polgárháborút sürgetnek – éppen a XIX. századihoz hasonló politikai logika mentén, elvégre akkor is a választáson kisebbségben maradt konzervatív oldal próbálta fegyverrel érvényesíteni az akaratát. A folyamat évtizedekkel ezelőtt kezdődött, de a fenyegetés talán sosem volt ilyen erős, mint manapság. Néhányan a szélsőjobboldalon most éppen a Donald Trump floridai rezidenciáján tartott házkutatás miatt látják elérkezettnek a pillanatot a fegyveres harc kirobbantására. A helyzet olyannyira feszült, hogy a sajtóban nyíltan találgatják, mi lenne a reakció arra, ha az ellene folyó számos bűnügyi eljárás valamelyike nyomán őrizetbe vennék a volt elnököt.
Jurij Sevcsuk előérzete
„Az áldozatok nélküli forradalom – aljas hazugság” – énekelte három évtizede Jurij Sevcsuk "A polgárháború előérzete" című dalában. A DDT nevű orosz rockbanda legendás frontemberét a múlt héten Ufában 50 ezer rubel (340 ezer forint) pénzbírságra ítélték, amiért egy koncerten azt mondta, hogy „a haza nem az elnök s..e, amit nyálazni meg csókolgatni kell, a haza a pályaudvarnál krumplit áruló nagymama”. A DDT a csecsen háborúk óta méltatlannak érzi, hogy újra előadja a régi számot, pedig most is nagy szükség lenne a sötét idők fenyegetésének költői megfogalmazására – és nem is csak Oroszországban.
Amerikában mintegy 420 millió lőfegyver van a lakosságnál. A pontos számot senki sem tudja, mivel nincs átfogó nyilvántartás, az viszont biztos, hogy a 2020-as elnökválasztás óta a kereskedők havonta nagyjából két millió darabot értékesítenek, ami a duplája a korábbi átlagnak. A statisztikákból látszik, hogy elnökválasztási idényben amúgy is meg szokott ugrani a kereslet. A brit The Guardiannak nyilatkozó amerikai szakértő szerint a mostani tendencia viszont rendhagyó, mert az eladások nem álltak vissza a korábbi szintre. Dr. Garen Wintemute sürgősségi orvosként figyelt fel a lőfegyverek által jelentett társadalmi veszélyre és Kaliforniában szervezetet alapított a jelenség vizsgálatára. Nyár derekán készített felmérésük szerint az amerikaiak mintegy fele arra számít, hogy az országban néhány éven belül kitör a polgárháború. A válaszolók ötöde bizonyos körülmények között igazolhatónak tartja a politikai célú erőszakot, s ami még súlyosabb: 40 százalék a demokráciánál fontosabbnak tartja, hogy az országot erős vezető irányítsa. Igaz, ez utóbbi adat ellentmondásban áll egy másikkal: szinte minden megkérdezett lényegesnek mondta a demokrácia megőrzését.
Ez egybevág a korábbi kutatásokkal, miszerint az amerikai lakosság széles rétegei távolodnak a demokráciától és annak intézményeitől, nem bíznak benne, hogy demokratikus úton érvényre tudják juttatni érdekeiket. Nagy létszámú kisebbségi csoportok fogadják el, hogy akár a halálos erőszak is alkalmas lehet politikai céljaik megvalósítására. Trumpon kívül is vannak politikusok, akik szeretnek benzint locsolni a parázsra. Rick Scott republikánus szenátor például sietett a Gestapóhoz hasonlítani a volt elnöknél házkutatást tartó FBI-t. Az ohiói rendőrség tűzharcban megölt egy férfit, aki Cincinnatiben megpróbált erőszakkal betörni az FBI épületébe. Az internet szélsőséges bugyraiban polgárháborúra és fegyveres felkelésre szóló felhívások terjednek, nem csak az FBI-ügynököket, de családtagjaik is halálos fenyegetéseket kapnak.
Wintemute szerint az erőszakra való bujtogatás különösen aggasztó a száguldó fegyvereladások fényében. „Vajon mi történik, ha veszünk egy a jövője miatt mind jobban rettegő, egyre megosztottabb, önmagára mind dühösebb társadalmat és a képlethez hozzáadunk még egy csomó fegyvert is?” - teszi fel a doktor a költői kérdést.
Egy amerikai polgárháborút a modern körülmények között aligha úgy kell elképzelni, mint az előzőt, amelyet reguláris hadseregek vívtak. A jóslatok szerint egy ilyen konfliktus inkább a 60-as évek végén kezdődött és csaknem három évtizeden át tartó észak-írországi zavargásokra hasonlítana. A szokásos angol visszafogottsággal „a bajoknak” (The Troubles) hívott időszak több mint három és fél ezer emberéletet követelt és bármikor kiújulhat.
Hiba lenne feltételezni, hogy csak a jobboldali szavazóknak van fegyverük és azt is, hogy adott esetben csak ők mennének az utcára. A demokráciáért aggódok között is vannak, akik az erőszaktól se riadnának vissza, ha az ország a tekintélyelvű diktatúra felé mozdulna el. Másrészt a felmérések szerint az amerikaiak harmada hajlamos hinni a lakosság „lecseréléséről” szóló, mellesleg Magyarországon is teret nyerő összeesküvés-elméletnek, miszerint a „háttérhatalom” az engedelmes migránsokkal akarja felváltani a konzervatív réteget. Vagyis akárki nyeri a 2024-es elnökválasztást, a politikai erőszak új hullámára lehet számítani, s ugyanúgy minden azon múlik majd, mint 2020-ban: mennyire erős az intézményrendszer, legfőképpen pedig kitart-e a demokrácia mellett a hadsereg.
