A belpolitikai bizonytalanság a helyi társadalom mély megosztottságára vezethető vissza. A lakosság mintegy harmada szerb, ők inkább Belgrád felé húznak. Az országot a Nyugat felé vezető. Montenegrót három évtizedig uraló Milo Djukanovic ugyan uniópárti, mégis hibrid rezsimet, s nem valós demokráciát hozott létre. 2020-ban megbukott pártja, a DPS, így teljesen különböző színezetű erők hoztak létre új koalíciót Zdravko Krivokapic kormányfő vezetésével. A kabinetben akadt uniópárti, szerb- és oroszbarát tömörülés egyaránt, csak az tartotta össze őket, hogy le akarták váltani Djukanovic rezsimjét. (Utóbbi még az ország elnöke, de nincs igazi hatalom a kezében.) Csak idő kérdése volt, hogy ez a fura tákolmány meddig marad fenn.
Áprilisban aztán az ambiciózus albán gyökerekkel rendelkező politikus, Dritan Abazovic megbuktatta Krivokapic kabinetjét. Az új kormányt, amelyből kikerült a Belgrádhoz hű Demokratikus Front (DF) ellenzékből támogatta a DPS azzal a feltétellel, hogy Abazovic uniópárti kabinetet irányít, amire az új kormányfő ígéretet is tett. Ám Abazovic váratlan lépésre szánta el magát: megállapodást kötött a szerb ortodox egyházzal.
Ez rendkívül kényes kérdés, amely szintén nagyon megosztja a néhány százezres montenegrói társadalmat. A vallásszabadságról szóló, előző, még a DPS-többségű parlament által elfogadott törvény miatt 2019 végén és 2020 első felében gyakran tüntettek a szerb ortodox egyház hívei. A jogszabály előírta, hogy minden olyan egyházi létesítmény, amelyet 1918 előtt építettek, az államé lesz, ha az egyház nem tudja bizonyítani a tulajdonjogát. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy valamennyi építmény az államé lett volna. Az új hatalmi többség módosította a jogszabályt. Csakhogy még az egyházhoz közel állónak és szerbbarátnak tartott Zdravko Krivokapic kormányával sem sikerült lezárni az alapszerződésről szóló tárgyalásokat. Az Abazovic vezette kisebbségi kabinet újrakezdte a megbeszéléseket a szerb ortodox egyházzal. Csakhogy koalíciós partnerei azt állították: ők nem is tudtak Abazovic terveiről. A DPS szerint Abazovic felrúgta a kormány megalakítása előtt született megállapodást, mivel szakított az Európa-párti irányvonallal.
A DPS ezért bizalmatlansági indítványt nyújtott be, de úgy látszott, Abazovic túléli azt, mert azzal, hogy kiegyezett a szerb ortodox egyházzal, elnyerte a szerbbarát Demokratikus Front bizalmát. Ám hogy mennyire bonyolultak a helyi politikai viszonyok, jelzi, egy másik szerbbarát erő viszont Abazovic bukását akarta. Tehát Montenegróban nem csak az EU párti erők nem egységesek, azok sem, amelyek Szerbia felé húznak. Mindenesetre az egységkormány a parlament volt elnöke, Alexa Becic, a Demokratikus Montenegró nevű kis, kilenc mandátummal rendelkező párt ellenállásán bukott meg: a politikus Abazovic ádáz ellenfele. A mély megosztottság áthidalását még személyes ellentétek is nehezítik.
A péntek esti bizalmi szavazáson 81 képviselőből 50 szavazott Abazovic kabinetjének visszahívása mellett. A legvalószínűbb elviekben az előrehozott választás, de eredetileg arra sem látszott nagy esély áprilisban, hogy Abazovicnak sikerül kormányzó többséget létrehoznia.
Abazovic nehezen nyugodott bele a parlament döntésébe és azt állította, hogy megbuktatása mögött a Bemax építési konszern állt, amely szerinte cigarettacsempészettel is foglalkozott és a Djukanovichoz köthető személyekkel áll kapcsolatban. Állítása szerint ez a cigarettacsempészettel foglalkozó banda felelős Dusko Jovanovic, a Dan című lap főszerkesztője, valamint a horvát Nacional hetilap tulajdonosa meggyilkolásáért. Jovanovicot 2004-ben ölték meg, lapjában cikksorozat jelent meg arról, hogy a montenegrói hatóságok is tetemes hasznot húznak a cigarettacsempészetből. Pukanic 2008-ban halt meg. Zágrábban. A montenegrói rendőrség egyébként a közelmúltban nagy mennyiségű, 21 millió euró értékű cigarettát foglalt le két nagy akció során a bari kikötőben. Djukanovic alatt a Bemax egy sor közbeszerzést nyert el.
Boban Batricevic montenegrói történész a Vecernji List horvát lapban találóan jegyezte meg: „a montenegrói politika gordiuszi csomó. Aki átvágja, az kerül hatalomra.”
