Minden második magyar (52 százalék) gondolja úgy az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Novák Katalin első száz hivatali napjáról, hogy az elvárásoknak megfelelő, és csupán a megkérdezettek 30 százaléka vélekedik ennek ellenkezőjéről – számol be a két éve kormánypárti irányba fordított Index a kormányközeli Nézőpont Intézet legújabb felméréséről. Mint írják, az elemzők arra keresték a választ, „mekkora az államfő támogatottsága és mi a népszerűségének oka”.
A kérdések között egy sem utalt arra, hogy Novák Katalin annak ellenére írta alá a Magyarországon több százezernyi munkavállalót hátrányosan érintő katatörvény – országos felháborodást keltő és tüntetéssorozatot kiváltó – módosítását, hogy maga is elismerte, nem volt érdemi egyeztetés. Továbbá az új államfő hasonlóan egy csuklómozdulattal jegyezte ellen az alaptörvény tizenegyedik módosítását, miközben megállapította, nem jó, ha az ki van téve folytonos változtatásnak. Ebben döntött a parlament csak úgy mellékesen az önkormányzati választás és az EP-választás egyidejű lebonyolításáról és a megyék vármegyékké alakításáról.
Az eleve determinált kérdéskörben „az államfő személyét ismerők körét” kutatták. Az Index cikke azonban több adatot nem közöl, s abból inkább az idén május 10-én hivatalba lépett köztársasági elnök PR-portréja rajzolódik ki. Azt elemzésként közlik, hogy Novák Katalin ugyan aláírta az alaptörvényt, és egyszer sem élt vétójogával, de „ellenvéleményt fogalmazott meg, mivel nem látta kényszerítő indokát a módosításnak”.
Novák Katalin államfői karakterét Göncz Árpádtól vette át, a nyilvános hitvallást pedig Mádl Ferencnek tulajdonítják
– idézik a Nézőpont Intézetnek a cikkben semmivel alá nem támasztott állításait.
Novák Katalin aláírta a kata szigorításáról szóló törvénytNovák Katalin szerint az Alaptörvény akkor jó, ha nincs kitéve folytonos változtatásnak, mégis aláírta a tizenegyedik módosításátSzerintük „már az első száz napból is jól látszik, hogy fontos számára a hitének nyilvános vállalása és gyakorlása, beiktatása is egy istentisztelettel kezdődött”. Előrevetítik, hogy a nyári szünet után pedig közvetlenül a Vatikánba vezet az útja, ahol Ferenc pápa fogadja a köztársasági elnököt.
A „kutatószervezet” ugyancsak nem utal kutatásra akkor, amikor megállapítja, hogy az államfő 2022-ben az „első számú nagykövet” szerepe felértékelődött a szomszédban dúló háború miatt.
Az ehhez szükséges vonásokat pedig Novák Katalin Schmitt Páltól örökölte
– szögezték le.
A továbbiakban felidézik, hogy Novák Katalin első külföldi útja az orosz–ukrán konfliktust eltérően megítélő Lengyelországba vezetett, ahol „a békepárti kormányzati külpolitikával összhangban ítélte el az orosz agressziót és felszólalt az »ezeréves barátság« nevében”. Pozitívként említik, hogy „aktív kapcsolatot tart a külhoni magyarokkal is”, miközben „politikán túli értékek képviseletében” nem máshoz, mint Sólyom Lászlóhoz hasonlították, a családok támogatását hozva fel példaként. Végül kinyilatkoztatják:
Összességében Novák Katalin eddigi szerepfelfogása nem ellensúlyi, hanem inkább egyensúlyi pozíciót jelent, az államfő döntését nem befolyásolta sem a kormány, sem a média, sem az ellenzéki pártok nyomásgyakorlása.
