Nyugati ország választási kampányában sosem került elő ennyiszer a magyar miniszterelnök neve, mint most Itáliában. A balközép politikusok és a lapok is egyaránt arra figyelmeztetnek, ha a jobboldal, a szuverenisták győznek a szeptember végén esedékes parlamenti választáson, amire minden esély megvan, hasonló változások fenyegetnek Olaszországban, mint Magyarországon, sőt, akár veszélybe kerülhet Itália uniós tagsága és az a sok tízmilliárd dollár, amit az ország még nem kapott meg az uniós helyreállítási alapból.
A jobboldal három pártja, a Giorgia Meloni által fémjelzett Olasz Testvérek (FdI), Matteo Salvini Ligája, valamint Silvio Berlusconi Forza Italiája nagy győzelemre készül. Feltűnést keltett, hogy múlt héten az FdI vezetője háromnyelvű nyilatkozatot tett közzé, amelyben egyértelműen elhatárolódott a fasizmustól. Érezhetően az volt a célja, hogy megnyugtassa az európai partnereket: a következő kormány, ha tényleg ő irányítja azt, nem folytat euroszkeptikus politikát.
Sokan azonban kételkednek Meloni őszinteségében. A napokban a holokauszttúlélő, magyar származású költőnő, Bruck Edith a La Repubblicának adott interjújában úgy vélte, „a fasizmusról való lemondás a külföldi piacok és országok megnyugtatására szolgáló taktika. Félek az Európában burjánzó jobboldaltól, a fajgyűlölettől és a megkülönböztetéstől". Ezek csak olyan üres szavak, amelyektől összerezzenek – hangoztatta a 91 éves költőnő, aki szerint Meloni nem tud igazán megváltozni. Ezzel arra utal, hogy meglehetősen ellentmondásos Meloni Mussolinihez fűződő viszonya, arról nem is beszélve, hogy pártjában jócskán vannak a Duce-érát csodálattal szemlélő figurák.
Előkerült egy videó a 19 éves Giorgia Meloniról, amint a fasiszta Benito Mussolinit imádjaEnrico Letta, a közvélemény-kutatásokban második helyen álló Demokrata Párt (PD) elnöke, Meloni legnagyobb riválisa sem hisz az Olasz Testvérek vezetőjének őszinteségében. A politikus megkondította a vészharangot. Az ijedtséget csak fokozta Silvio Berlusconi kijelentése, aki utalt arra, elnöki köztársaságot vezethet be a jobboldal, ha hatalomra kerül.
A fasizmus visszatérésétől való félelem, illetve a demokratikus berendezkedés miatti aggodalom hatja át az olasz mindennapokat a szeptemberi választások közeledtével. Ebben a kontextusban kerül elő Orbán Viktor neve. A magyar miniszterelnök rémmé vált, Enrico Letta azzal riogat, ha Meloni alakíthat majd kormányt, akkor hasonló sors várhat Olaszországra, mint amire Magyarország tévedt.
Meloni többször is találkozott a magyar miniszterelnökkel, s választási kampányának „Isten, haza, család” jelmondata sem áll távol a magyar kormánypártétól. Ugyanakkor az Olasz Testvérek elnöke újabban nagyobb távolságot tart a magyar miniszterelnökkel szemben, mint Salvini. Ennek az lehet az oka, hogy Meloni szintén szívesen látná magát az európai jobboldali populisták élén, így Orbánt riválisnak tartja. De lehet egy egészen más ok is. Maga Meloni sem szeretné, hogy egy lapon emlegessék a magyar kormányfővel. Az FdI vezetője láthatóan arra törekszik, hogy szívesen látott vendég legyen Berlinben és Párizsban, ezt a célt szolgálta a fasizmust elítélő nyilatkozata. Persze arról még nagyon korai beszélni, hogy Meloni milyen miniszterelnök lesz és lesz-e elég bátorsága ahhoz, hogy lenyesegesse saját pártja, illetve az esetleges koalíciós partnerek vadjajtásait.
Mindenesetre a baloldalon folyamatosan figyelmeztetnek arra a veszélyre, mi történik Itáliával, ha a magyarok útjára téved. Letta a napokban szó szerint így fogalmazott: „Gondoskodni fogunk arról, hogy Olaszország ne legyen olyan, mint Orbán Magyarországa. Egy olyan állam, amely elnyomja a nők és a melegek jogait; csökkenti a magasabb jövedelműek adóterheit, amnesztiával jutalmazza az adóelkerülőket; új biztonsági rendeletekkel szünteti meg a szolidaritást és az integrációt”.
Hogy Letta mennyire reálisnak látja a „magyar veszélyt”, az is jelzi: ő is közzétett egy nyilatkozatot három nyelven. Ebben egyebek mellett rámutatott, hogy az Olasz Testvérek ugyanazon eszméket és célokat követi, mint a spanyol „Vox francóistái és az európai szélsőjobboldal más szövetségesei": azok a pártok, amelyek „az EU-t fenyegetésnek tekintik országaik szuverenitására nézve, véget akarnak vetni az európai integrációnak, ellenzik az Unió minden föderalista projektjét”. „Ők képviselik az ultranacionalizmust, tagadják az éghajlatváltozást, ellenzik a bevándorlást és az LMBT-közösséget”. Utalt arra, hogy a jobboldali radikálisok az Európai Parlamentben egyetlen szavazás alkalmával sem támogatták az uniós helyreállítási alapot.
Elly Schlein, Emilia-Romagna tartomány alelnöke, aki szintén a Demokrata Párt politikusa, a La Repubblicában kifejtette, a fékek és ellensúlyok alapvető fontosságúak a demokrácia védelmében. A minta azok számára, akik felrúgnák az alkotmányt és elnöki köztársaságot vezetnének be, „a washingtoni Kongresszus elleni támadást szító Trump, az országokat megszálló és a másként gondolkodókat büntető Putyin vagy a tiszta fajokat akaró Orbán tekintélyelvű modelljei: nem csoda, hogy a demokrácia és az emberi jogok eltiprását célzó terveket dédelgetnek” – hangoztatta.
De nem csak a demokraták tartanak az Orbán-jelenségtől. A centrista pólust vezető Carlo Calenda két éve, 2020 júniusában így fogalmazott: „Orbán kezd veszélyessé válni. Beszédei sötét korszakokét idézik. Magyarországot el kell szigetelni és ki kell szorítani az Európai Unióból”. Hasonlóan keményen nyilatkozott idén áprilisban, miután a Fidesz megnyerte a magyar választást. „Meloni nagy örömét fejezi ki Orbán győzelme miatt, akárcsak Putyin. Ma Magyarország az oroszok ötödik hadoszlopa” - mondta Calenda. Mint a Twitteren írta, a magyar kormány politikáját európai alapokból finanszírozzák, „amit mi is fizetünk”. Hozzátette: „Tényleg nem értjük, miért kell várni arra, hogy kitessékeljük őket az EU-ból”.
Szélsőséges politikusok Budapesten
Hogy mekkora a félelem Olaszországban a „magyar úttól”, az a La Repubblica múlt szombati cikkéből is kiderül. A lap szerint a nyugati demokráciákban „egy reakciós internacionálé működik, amely elferdíti a szabályokat, hogy konzervatív autokráciává alakítsa az adott államot.” Mint a lap szó fogalmazott: „A trumpizmus amerikai mintaképe Orbán Magyarországa”. A La Repubblica megállapította: „Orbán ügyessége abban rejlik, hogy a törvények megkerülésével despotizmust épít, a ’gulyás-autoritarizmus’ exportálható modelljét. Ez a média ellenőrzését jelenti az ellenzék elhallgattatása érdekében; az egyetemek gyarmatosítását; a választási rendszer manipulálását, hogy szilárd többséget szerezzenek, a szabályokat tetszés szerint változtatják meg. Így születik meg a demokráciának álcázott tekintélyelvűség.”
Olaszország is érintett, olyannyira, hogy a szeptember 25-i választások révén a globális stratégia következő kísérleti terepévé válhat, írta a lap, amely emlékeztet arra, hogy az Alapjogokért Központ az Amerikai Konzervatív Unióval májusban közösen rendezte meg Budapesten a Conservative Political Action Conference (CPAC) konferenciáját. Ezen olyan szélsőséges olasz politikusok vettek részt, mint az Olasz Testvérektől Vincenzo Sofo EP-képviselő, a Liga titkárhelyettese, Lorenzo Fontana, és a Nazione Futura populista mozgalom elnöke, Francesco Giubilei.
Az 1986-ban született calabriai születésű Sofo, a „The Taliban” blog egykori alapítója. E blogból született meg az Ezer haza-műhely: amelynek alapító gyűlésén, egy 2015-ös konferencián részt vett többek között a francia szélsőjobboldali Bloc Identitaire mozgalom és a német idegengyűlölő Pegida küldöttsége is. Sofo egy „olasz identitásfrontot” akar létrehozni, amely nemcsak a Ligát, hanem az FdI-t is magában foglalná. 2017-ben Firenzében megszervezte "a két erő első közös politikai rendezvényét". 2021 februárjában, miután Salvini úgy döntött, hogy csatlakozik Mario Draghi kormányához, Sofo kilépett a Ligából és csatlakozott az FdI-hez.
Sofo egy 2022. május 22-i bejegyzésében így magyarázta, miért érkezett a budapesti rendezvényre: „Az FdI-t képviseltem a magyar fővárosban. Elmagyaráztam, olyan társadalomban élünk, amelyben már nincs mit konzerválni, mert a progresszív baloldal mindent felégetett. Szót ejtettem a családnak mint a társadalom alapító magjának központi szerepéről. A társadalmi kohézióról, amelyet szétzilálnak a globalizáció alapjául szolgáló társadalmi darwinizmus okozta egyenlőtlenségek. A történelmünkkel és identitásunkkal való kapcsolatról. Az egyházunkkal való kiegészítő kapcsolatról. Egy olyan Európáról, amely ismét a civilizáció világítótornyává válik.”
Ami Lorenzo Fontanát illeti, a Liga titkárhelyettese, Giuseppe Conte első kormányában (a Liga és az Öt Csillag Mozgalom alkotta kabinetben) családügyi miniszter volt. Ultrakonzervatív katolikus hírében áll. 2019-ben ő volt az egyik szervezője a Családok Világkongresszusának Veronában. Ez a fundamentalista jobboldal háromnapos rendezvénye volt, amelyet Putyin Oroszországából származó pénzzel árasztottak el, és amelyen orosz ortodox nacionalisták, amerikai evangélikus konzervatívok és olasz katolikus ultrák találkoztak. Az abortuszellenesség volt az egyik kulcskérdés. Fontana számára Putyin Oroszországa „referencia azok számára, akik a társadalom identitásmodelljében hisznek”. A Liga politikusa a bevándorlás, a melegházasság és a "gender" bevallott ellensége. 2015-ben Fontanát egy újfasiszta politikus mellett kapták lencsevégre.
