Hol szabadság van, ott szabadság van,
nem csak az önfeledt nyaralásban,ű
nem csak a kulcsra zárt kis szobákban,
de már a gondolatban, a vágyban,
abban, hogy kimondod,
kérdezed és vitatod,
hogy hitedet keresed, és elhagyod,
hogy nem értesz egyet,
hogy világod magad teremted,
hogy tévedsz, hogy belátod,
hogy őszinte hozzád a barátod,
hogy nem félsz szeretni,
hogy Kedvesed, tudod ki,
hol szabadság van,
ott a hatalom szolgál,
mert tudja, hogy te voltál,
aki felemelted,
s ha ne szolgál jól,
te elejted,
hol szabadság van,
ott tisztel a rendőr,
s nem rág a rettegés bentről,
ha látod, hogy éppen hol posztol,
vele egy jó szót megosztol,
rád szól, ha kicsiben vétel,
s a jó szóval jóra vezérel,
mert szabad csak az lehet, hidd el,
ki járt utat elhagyni is mer,
mert ilyennek teremtett Isten,
a félelem nem tart bilincsen,
ki szabad, az őrzi gerincét,
mert nem marad más, csak az emlék,
magaddal hiába vinnéd,
mit rabként raboltál sunyin a koncból,
lehajtott fejjel, egy korcstól,
a zsarnoktól pórázként kaptál,
érte már magadba martál;
a szabadság beléd ívódik,
fiad is szabaddá válik,
ha látja, hogy meg nem hajoltál,
szabadon éltél és haltál.
Ki szabad, az olyan, mint Isten,
semmi más törvénye nincsen,
csakis a jó, amit élni,
emberebb, s bátrabb, mint félni.