A múlt héten tett ígéretemhez híven elmentem hétfőn Törőcsik András temetésére, majd aznap kora este már ott ültem a Három Hollóban, és a halott futballista emlékére sört ittam. Nem érdekel a foci, de Törőcsiket még gyerekkoromban a szívembe zártam, akkor nem tudtam kifejezni, hogy mit szerettem meg benne, de ma már tudom: a szabadságot. Egyébként életemben csak egyszer láttam, egy öregfiúk meccsen játszott valamelyik faluban a helyi válogatottal, s amikor megpillantottam, ahogy lassan ballag ki a gyepre futballmezben, akkorát dobbant a szívem, hogy odakaptam a mellkasomra a kezemet. Furcsa dolog ez, holott – mondom – nem érdekel a foci, de ez az ember érdekelt, pontosabban a sorsa, az a regénybe kívánkozó, szerencsétlen sors, amitől a temetésén az embernek könnybe lábadt a szeme. A temetésen nem messze álltam Nyilasitól, láttam, mennyire megrendülten nézte ő is a kocsit, amely a barátja testét vitte az utolsó útra…
Na, erre ittam én hétfőn este a Három Hollóban, s közben (mint azt a mellékelt fotón láthatják) Lukács György Magyar irodalom – magyar kultúra című könyvét olvastam, az Adyról szóló tanulmányokat többször is, s egészen el voltam hűlve attól, hogy én ezeket az írásokat eddig nem ismertem. Remélem, hogy a bölcsészkaron a magyar szakon kötelező olvasmány ez a könyv, én magam ezt nem tudhatom, mert szerencsére nem magyar, hanem történelem szakon végeztem. (A fotón a könyv mögött látható két korsó sör ne tévesszen meg senkit, egyedül voltam, csak az a szokásom, hogy elsőre mindig két korsó sört kérek magamnak: az elsőt gyorsan megiszom a szomjúságra, így a másodikat már lassan kortyolgathatom, élvezve az ízeket.)
Lukácsot és a tudományt amúgy nem véletlenül hoztam szóba az imént, ezt gondoltam átmenetnek ahhoz, amiről ez a mostani sörtárca igazából szólni akar: a sörtudományról. Gondolom, sokan vannak önök között, akik tudnak róla, de talán vannak olyanok is, akik tőlem hallják először, mindenesetre most hadd közöljem kedves olvasóimmal, hogy Magyarországon létezik sörtanszék, ahol a mi élvezetünk tárgyával magas színvonalú tudományos keretek között foglalkoznak. A sörtudománynak ezen magasan iskolázott, felkent papjai a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán dolgoznak, azon belül is a Biomérnöki és Folyamattervezési Kutatási Központ részeként működő Sör- és Szeszipari Tanszéken.
Tessék csak ezt a szót ízlelgetni: Sör- és Szeszipari Tanszék!
S tessék csak elképzelni azt a fiktív jelenetet, hogy üldögél az ember teszem azt a Három Hollóban, és a szomszéd asztalnál ülő hölgyek és urak szájából egyszerre csak megüti a fülét valaminő tudományos szöveg a sörről, ami olyannyira felkelti az ember figyelmét, hogy a szomszéd asztalhoz odamegy, beszélgetést kezdeményez, majd a hölgyek és urak az ismerkedés során elárulják: „Kedves uram, mi a Szent István Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének tanárai vagyunk, s éppen tudományos elemzést végzünk az itt csapolt Hübris nevű kézműves sör tárgyában, egészen pontosan érzékszervi vizsgálatot folytatunk e kézműves söripari termék minőségéről”. Ó, minő hrabali jelenet volna ez!
De a valóságba visszatérve: a sörfőző mesterszakon végzett mérnökök diplomamunkái elérhetők a tanszék honlapján, az érdekesebben hangzó címek közül idézek néhányat: Naspolyás sör termékfejlesztése laboratóriumi és félüzemi körülmények között; A sörfőzők lelkiismerete – Az alkoholfogyasztás és a májcirrhosisos mortalitás összefüggéseinek statisztikai elemzése; Apátsági citromfüves sör gyártási technológiájának meghatározása; 100% hajdina sör gyártási technológiájának meghatározása; Spontán erjesztésű és savanyúsörök világa.
Vannak olyan szakdolgozatok, amelyeknek címe a tömörségükkel nyűgözött le. Idézek ezek közül is önöknek, hadd szórakozzanak: Szén-dioxid a sörben; 4 deci az új „félliter”; Ital a fában, fa az italban; A sörök zavarosodási hajlamának vizsgálata.
Érdemes amúgy nemcsak a sörfőző szakmérnökök, hanem az élelmiszermérnök szakon végzett hallgatók dolgozatai között is szemlélődni, mert ott is kincsekre bukkanhat az ember. Olvassák csak: Íztréning sörbírálók számára; Zöldséges sör termékfejlesztésének megalapozása; Búzasör előállítása egy ősi magyar búzafajta, az alakor felhasználásával; Malátázási és cefrézési technológia kidolgozása kölesből gluténmentes sörlé előállításához; Kávés sör gyártástechnológiájának kifejlesztése félüzemi körülmények között; A sör alkoholmentesítésének irodalmi kutatása, különös tekintettel a membránműveletek alkalmazási lehetőségeire; Különböző hajdinafajtákból készült sörlevek és sörök rutintartalmának meghatározása; Sörtörköly alkalmazhatóságának tanulmányozása xilo-oligoszacharid előállítása céljából; Köles sör készítése kisüzemi körülmények között; Mézsör gyártástechnológiájának kidolgozása félüzemi körülmények között; Kismamáknak és szoptatós anyáknak szánt gyógytápsör gyártástechnológiájának kidolgozása.
Hát nem csodálatos a sörtudomány? Alighanem személyesen kell majd felkeresnem ezt a tudományos kincsesbányát helyszíni tudósítás céljából…
