A 23 éves Cláudia Agostinho és fiatalabb testvérei, unokatestvérei - összesen hatan - a 2017-es pusztító portugáliai erdőtüzek láttán döntöttek úgy, hogy a Global Legal Action Network (GLAN) támogatásával az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, mert szerintük az európai országok nem teljesítetik a klímavállalásait, ami szükséges lenne jövőjük biztosításához. Portugáliában négy egymástól független helyszínen 2017. június 17-én délután törtek ki erdőtüzek, amelyek azután tovább terjedtek. Négy nap alatt 66 halálos áldozata és több mint 250 sérültje volt a hevesen tomboló lángoknak 45 ezer hektáron. – Akarhatok-e gyermekeket szülni erre a világra, ha nincs biztosítva a jövőjük? Úgy érzem, valamit tennünk kell, mert ahogy élünk, az nem tartható fenn” - mondta Cláudia Agostinho a The Guardiannek. A kezdeményezés csaknem öt év után indult el, ősszel 17 bíró előtt tárgyalja a 32 európai ország ellen indított pert.
A tény, hogy a bíróság a nagykamara elé vitte az ügyet, jelentős eredmény: azt mutatja, hogy fontos emberi jogi kérdésnek tartják a klímaváltozás ügyét – mondta Gearóid Ó Cuinn, a GLAN munkatársa. A fiatalokat képviselő tíz ügyvéd amellett fog érvelni, hogy az erdőtüzek a felmelegedés közvetlen következményei, amelyek káros hatással voltak egészségükre: alvászavarok, allergiák, légzőszervi problémák megerősödését okozták. Ketten arra hivatkoznak majd, hogy a klímaválság a téli viharok felerősödésének is oka volt, amely a tengerparton lévő házaikat veszélyeztetik.
Reményt adhat a portugál fiataloknak - és nem csak nekik - hogy az ENSZ tavaly októberben emberi jogként ismerte el a tiszta és egészséges környezethez való jogot, az erről szóló határozatot az Emberi Jogi Tanács 47 fős testülete 43 támogató szavazattal négy állam, Oroszország, Kína, India és Japán tartózkodása mellett fogadta el.
Nem csak a portugál fiatalok beadványával foglalkozik majd a nagykamara az elkövetkező hónapokban, hasonló ügyekkel mások is megkeresték a strasbourgi székhelyű nemzetközi bíróságot. Damien Carême, egy francia város, Grande-Synthe polgármestere a kormányt perelte be arra hivatkozva, hogy kudarcot vallott a klímaharcban, ezért a települést hosszabb távon a tenger elöntéssel fenyegeti. Egy svájci, nőkből álló akciócsport a bíróság biztosította jogi úton azt kérné számon a kormánytól, hogy miért nem alakítottak még ki megfelelő klímavédelmi politikát az országban.
Ha sikerrel járnak, a kormányok törvényileg lesznek kötelezhetők arra, hogy tegyenek megnövelt erőfeszítéseket a vállalt kibocsátási normák betartása érdekében és nem csak a saját országukban, hanem a nemzetközi vállalatok esetében is.
Bár a klímaváltozás sok jelét adja annak, hogy már itt van, a legrosszabb hatásai valószínűleg évtizedek múlva fognak kiteljesedni. Nem véletlen, hogy a fiatalok a legfogékonyabbak arra, hogy figyelmeztessék a világot a veszélyekre, hogy cselekedjenek, rávegyék a döntéshozókat arra, tegyenek megelőző lépéseket a jövő érdekében, az ő jövőjük érdekében.
Nemrégiben vanuatui - egy kis Csendes- óceáni sziget - fiatalok utaztak Hágába, hogy kampányoljanak annak érdekében, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ), kibocsásson egy úgynevezett klímaügyi “tanácsadó véleményt”, amelyet ha az ENSZ októberben elfogad, perelhetőek, vagy legalább is konkrét jogi alapra hivatkozva számon kérhetők lesznek azok a kormányok és vállalatok, amelyek nem teljesítik klímavállalásaikat. A krízis megoldására nemsokára már többféle jogi út is kínálkozik, emberi jogi oldalról többek között az élethez, a lakhatáshoz, a családhoz való jog biztosítása merül fel.
