;

kormányrendelet;államtitkár;fakivágás;tűzifa;Agrárminisztérium;

- A magyarországi erdőkért felelős államtitkár szerint „szokásos baloldali hazugságok” az erdőirtásról szóló állítások

A mostani helyzetről pedig az orosz-ukrán háború és természetesen a brüsszeli szankciók tehetnek.

„Szokásos baloldali hazugságoknak” minősítette a tűzifarendelet nyomán megfogalmazódott aggályokat Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Zámbó Péter ezt az interjút készítő újságírónak azzal a megjegyzésével kapcsolatban mondta, miszerint „ a baloldali politikusok máris a hazai erdők teljes felszámolását vizionálják”.

„Természetesen erről szó sincs, nem csökken az erdők területe, és semmiféle erdőirtásról nincs szó, ezek szokásos baloldali hazugságok. Ráadásul igen álságosak azután, hogy »a baloldal hónapok óta arról beszél, hogy el kellene zárni a magyar lakosság előtt az orosz gázcsapokat, nem törődve azzal, hogy akkor mivel fűtsenek a családok«.”

Azt nem tudni, hogy az államtitkár mit értett pontosan "baloldali hazugság" alatt, ám mint arról mi is beszámoltunk, az LMP korábban az Alkotmánybírósághoz és Áder Jánoshoz is fordult a tűzifarendelet miatt, igaz, minden egyes alkalommal hangsúlyozták annak fontosságát, hogy egyetlen magyar család sem maradhat fűtés nélkül a télen.

Az államtitkár állítása szerint az új, veszélyhelyzeti kormányrendelet „nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amelyek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi”. „Az erdő- és a természetvédelmi törvény alapvető rendelkezései változatlanok, így az erdők területe és természetességi állapota továbbra sem csökkenhet” – tette hozzá.

Zámbó elképzelhetetlennek tartja, hogy a jelentősen megnőtt tűzifaigény miatt csökkenjen a hazai erdőállomány.

„A magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást"

– mondta.

Sőt – mint azt megjegyezte –, akár még előnyünk is származhat a módosításból. Lehetővé válik, hogy több arra alkalmas állomány sarjról is felújítható legyen – szigorúan hatósági engedélyhez kötve. Mindez adott esetben rendkívül hasznos lehet, hiszen a fakitermelés után gyorsabban erdősül újra a terület.

Meglehet, ezzel szemben Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere leszögezte: a város tulajdonában álló erdők kivágása nem kerülhet szóba.

A kérdésre, miszerint miért volt szükség a „sokak nemtetszését kiváltó” rendkívüli intézkedésekre a fakitermelés területén, az államtitkár az orosz–ukrán háborút és természetesen a brüsszeli szankciókat tette felelőssé. „Brüsszel is elismerte, hogy nincs elég gáz, a gázfogyasztás csökkentésére kéri a tagállamokat” – mondta Zámbó.

Az államtitkár fontosnak tartotta leszögezni, hogy a rendelet „kizárólag vészhelyzet esetére készült”, igaz, ezt megelőzően pont arról beszélt, hogy Magyarországon energia-vészhelyzet van érvényben.

Zámbó szerint a fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudjuk a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani. „Amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.” Jóllehet, ezt megelőzően pedig arról beszélt, „meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek a családok”.

A kérdésre, mekkora lehet az a famennyiség, amit ebben a szezonban kivághatnak tűzifának, azt mondta, hogy az állami erdőgazdaságok az idén még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, „amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető”.

Zámbó végül úgy összegezte, hogy „minden mostani problémára, különösen az energiahiányra azonban az lenne a megnyugtató a megoldás, ha a háború véget érne, a béke helyreállna, és Brüsszel nem az európai emberekre hárítaná a háború és a szankciók árát”.

Hoppácska.