A Jászsági Térségi Televízió Képviselő Infó című műsorában kérdezték a fideszes Pócs Jánost az országot mostanában foglalkoztató ügyekben, s a kormánypárti politikus ezúttal is sziporkázott.
A 444 által szemlézett adásban szó esett egyebek között a katatörvényről, az összeomló magyar forintról, az energiaválságról, rezsiemelésről. A nyitókérdés nem igazán volt a helyzet magaslatán, a műsorvezető a magyar gazdaság helyzetére vonatkozóan abban kereste az összefüggést, hogy egy etiópiai birr is több mint hét forintot ér, tehát egy éhező ország pénzneme is erősebb a forintnál. Pócs János azért erre is hozta a formát, közölte, hogy ahol éhezés van, ott nincs gazdaság, míg nálunk van export, import. Ahol nincs gazdaság, ott nincs árfolyam - vélekedett.
A katatörvénnyel kapcsolatban a műsorvezető felvetette, hogy miért nem volt ezzel kapcsolatban egyeztetés. Pócs János szerint volt egyeztetés, ezt úgy hívják, hogy választás, szerinte az emberek tudták, hogy az energiaválságot és a háborút kell kezelni, erre kaptak felhatalmazást. Erre a műsorvezető megjegyzi, hogy akkor a választás előtt miért nem lengették be a katával kapcsolatos módosítást.
A törvényt Pócs egy dinnyés hasonlattal magyarázta el. Mint fogalmazott: „Ha én minden évben nyáron adok magának egy dinnyét, akkor mindig örül neki. De ha az idén azt mondom, hogy adok egyet, de kiderült, hogy nagy volt az aszály, aztán másnak nem jut, inkább visszaveszem, sokkal jobban megsértődik rám, hogy azt az egyet visszavettem, mint hogy eddig minden évben adtam.”
Pócs János ezt követően szolidan utal arra, hogy nagyjából dilisnek tartja a tüntetőket, legalábbis a józan paraszti észre hivatkozva azt közölte, hogy energiaválsággal, háborúval és aszállyal küzdenek, aki pedig azt hiszi, hogy Putyint csak úgy térdre lehet kényszeríteni, le lehet vinni a gázárakat, „a Jóistent pedig megint térdre kényszeríti, hogy Magyarországon essen már eső, mert ők kimennek Pesten oszt hidat foglalnak”, ott szerinte „valami zűr van”.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban előbb szó esik arról, hogy szakértők, korábbi pénzügyminiszterek már régebben is figyelmeztettek arra, hogy „a rezsicsökkentés mesterségesen fenntartott érzete” előbb-utóbb vissza fog ütni a gazdaságra, miközben egyes esetekben ráadásul a befagyasztott, „rezsicsökkentett” ár magasabb volt, mint a világpiaci, tehát rezsicsökkentés címén valójában többet fizettünk. Pócs ezt azzal ütötte el, hogy „bukott pénzügyminiszterek” még nem jó szakértők. A rezsicsökkentés „ezermilliárdokat hagyott ott az emberek zsebében” - ezt a fordulatot többször is elmondta a politikus, s közölte, nem ez ütött vissza, hanem a „brüsszeli energiaszankciók” és a háború.
Később a műsorvezető egyetemi professzorok véleményére hivatkozva felveti, hogy a rezsicsökkentés helyett érdemesebb lett volna a gazdaság valódi fejlesztésére költeni, emelkednie kellett volna a béreknek, ehelyett mesterségesen lent tartották az árakat és „elhittük, hogy jobban élünk”. Pócs János elmélete erre a következő:
„Tisztelet a kivételnek, az egyetemi professzorok azért mégiscsak egy nyomon látják a világot. Szokták mondani, hogy valaki, aki a disznóvágásra csak a vacsorára érkezik, de gőze sincs, hogy mennyi moslékot kellett adni a disznónak, mire abból hurka lett.”
A tudósok szerinte nem tudják megérteni, hogy a kormány többféleképpen „tehet pénzt az emberek zsebébe”. Ők szerinte csak egy nyomon járnak, ha európai bérek lennének, akkor sokkal többet kellene fizetni a rezsiért, és nem lett volna mód adócsökkentésre, járulékcsökkentésre, nyugdíjemelésre, egyéb támogatásokra. Pócs ezt követően kifejti, hogy jönnek ide a multinacionális cégek például az alacsony társasági nyereségadó miatt. Amikor a műsorvezető közbeveti, hogy az olcsó munkaerő miatt is jönnek, a fideszes országgyűlési képviselő közli, hogy ha „egy vágásra” európai béreket keresnének Magyarországon, akkor a cégek nem jönnének, sőt, elmennének. Az egyetemi professzoroknak azt tanácsolta, hogy komplexebben kellene látni a gazdaságot, mert arra jut, hogy a többség az erre nem képes.
A teljes adás megtekinthető itt:
