Előző nap másként megfogalmazott kérdés formájában, de hasonló célból jelentett be népszavazási kezdeményezést Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője is: az MSZP-s képviselő közvetve szintén Magyarország kiléptetése, az úgynevezett Huxit lehetősége ellen szeretne fellépni. A Jobbik kezdeményezéséről értesülve aztán Ujhelyi István – kerülendő a párhuzamosságot – visszavonta saját javaslatát.
Az ellenzéki pártok közül elsőként a Momentum tiltakozott az ötlet ellen, Cseh Katalin, a párt EP-képviselője például politikai hazardírozásnak minősítette a népszavazás tervét. A Momentum reagálása egyértelművé tette, hogy ebben az esetben nem lehet az ellenzéki pártok együttműködéséről beszélni. Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője lapunknak elmondta, hogy Ujhelyi István és Gyöngyösi Márton között se volt egyeztetés.
Ujhelyi István: az ellenzék nem képes megszabadulni a megszokott módszereitőlKaltenbach Jenő alkotmányjogász nem látja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) milyen alapon tudná elutasítani a Jobbik által beterjesztett népszavazási kérdést. Máskülönben az alkotmányjogász azokkal ért egyet, akik szerint a kezdeményezés óriási veszélyeket rejt magában. Minden kutatás azt mutatja, hogy Magyarországon elsöprően magas az Európai Unió támogatottsága. Ezért is értelmezhetetlen, hogy miért kell erről népszavazást tartani: a fölösleges politikai akció diszkreditálja, lejáratja az ügyet – nyilatkozta Kaltenbach Jenő a Népszavának.
Nagy valószínűséggel a népszavazás érvénytelen lesz, de annak se lenne jelentősége, ha sikerülne elérni az 50 százalékos részvételi arányt – jegyezte meg. Kétharmados parlamenti többsége birtokában ugyanis a Fidesznek teljhatalma van, egy érvényes népszavazással szemben is bármit megtehet, bármikor tetszése szerint átírhatja az alkotmányt – hívta fel a figyelmet Kaltenbach Jenő.
Szászi Áron, a Policy Solutions politikai intézet elemzője szerint valóban szükség van arra, hogy az ellenzék a reaktív politizálás helyett önálló javaslatokkal, érthető üzenetekkel, jól célzott szakpolitikai víziókkal tudjon kiállni a nyilvánosság elé. Az ország EU-tagságának kérdése széles tömegek számára könnyen érthető, ugyanakkor stratégiai és taktikai szempontból is merülnek fel problémák a javaslattal. A stratégiai problémákat – ilyen például a kérdés időszerűsége, vagy az, hogy az „EU-párti népszavazást” könnyű „Huxit-referendumként” keretezni – jól tükrözi, hogy az ellenzéket is mennyire megosztja a javaslat.
A legfőbb taktikai problémát az jelenti – hangsúlyozta Szászi Áron –, hogy nagyon nehéz megugrani egy népszavazáson az érvényességi küszöböt. Ez még a Fidesznek sem sikerült 2016-ban a „migrációellenes” és az idei „gyermekvédelminek” nevezett népszavazáson. Ennek tükrében vakmerő ötletnek tűnik a kormánynál jóval kevesebb erőforrás birtokában egy olyan népszavazást kezdeményezni, ami mögött nem áll ott a teljes ellenzék.
Az EU-tagság védelméről szóló népszavazási javaslat abból indul ki – folytatta az elemző –, hogy a közvélemény-kutatások alapján évek óta elsöprő többségben vannak Magyarországon azok, akik egy EU-s referendumon a maradás mellett szavaznának. A tagság támogatottságának kérdése azonban elfedi a magyarok EU-hoz fűződő komplex viszonyulását.
A Policy Solutions egy évvel ezelőtti adatai alapján a maradáspárti többség tagjai közül nem mindenki lelkes rajongója az Európai Uniónak: 44 százalék mondható egyértelműen az európai integráció támogatójának, míg a magyarok negyede (27 százalék) inkább egy „nemzetek Európájában” gondolkozik.
Ez azt jelenti, hogy ők maradnának az EU-ban, de nem szeretnék, ha Brüsszelnek sok dologba beleszólása lenne.
A Huxit-pártiak aránya egyébként a kormánypártiak között a legmagasabb. (A fideszesek közel ötöde, 17 százaléka támogatná a kilépést, míg az ellenzékieknek csak 4 százaléka.) Jól érzékelteti az EU-kritikus álláspont elterjedtségét az is, hogy a magyarok fele szerint a „Brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat”. Vagyis a magyar kormány EU-ellenes kommunikációs támadásai képesek voltak rombolni a magyarok EU-ról kialakított, alapvetően pozitív képét – állapította meg Szászi Áron.
Fontos azt is kiemelni, hogy a magyarok elsősorban a gazdasági előnyök és az EU-s források miatt tartják fontosnak Magyarország tagságát. Tehát az „EU-tagság védelme” politikai üzenetként elsősorban a megélhetési válsághoz kapcsolva tudna sikeres lenni.
Viszont – tette hozzá Szászi Áron – az európai üzenetek politikai mobilizációs erejének korlátait mutatja, hogy a Policy Solutions adatai alapján a magyarok kétharmada sem az EU-tagság védelmében, sem az EU befolyása ellen nem állna ki nyilvánosan, például baráti társaságban, a Facebookon vagy egy tüntetésen.
Lukács László György számára a bírálatok azt jelzik, hogy vitaképes kérdésről van szó, amivel sikerül kilépni az „orbánozás” tematikájából. Ujhelyi István szerinte azért vonta vissza saját javaslatát, mert felmérte, hogy az általa megfogalmazott kérdés nem ment volna át az NVB-n. A Jobbik kérdését ellenben nem tudják elkaszálni. A Jobbik frakcióvezetőjének elmondása szerint ebben a vitában Ujhelyi István részvételére is szükség van, a közreműködésével erősödhet az a meggyőződés, hogy az EU ügyében a döntést az emberek kezébe kell adni.
Kérdéseket küldtünk a Fidesz sajtóosztályának. Szerettük volna azt is megtudni, a kormánypártnál mennyire tartják megalapozottnak azt az ellenzéki aggodalmat, hogy Orbán Viktor és a Fidesz szeretné kiléptetni Magyarországot az unióból. Egyelőre nem kaptunk választ.
