Óriási lépésre szánta el magát a Horniman Múzeum. Ahogy ezt a dél-londoni, Forest Hill-i intézmény a hétvégén bejelentette, visszaszolgáltatja Nigériának az úgynevezett benini bronzok közül a gyűjteményéhez tartozó 72 darabot. Az afrikai ország ez év januárjában beterjesztett kérését teljesítve többek között 15 bronzplakettet, elefántcsont és bronz testdíszeket küldenek vissza. Az Art Fund által támogatott, ingyen látogatható múzeum önálló kezdeményezése a Reset Agenda, újrakezdési projekt része, melynek keretében a munkatársak a Black Lives Matter mozgalom (az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő jogvédő civil mozgalom) tüntetéseinek hatására áttekintették a Horniman gyarmati kapcsolatait.
Az akcióról nagy terjedelemben tudósító Sunday Times szerint a múzeum lépése az "eddigi visszaszolgáltatások csordogálásából áradássá változtathatja az eltulajdonított műkincsek visszahonosítását". A benini bronozokat több mint 5000 katona rabolta el 1897 februárjában egy 18 napig tartó ostrom során, amikor gépfegyverrel felszerelt támadók lerohanták a mai Dél-Nigériában található királyság fővárosát, Benin Cityt, majd onnan végtelen pusztítást maguk mögött hagyva mintegy tízezer felbecsülhetetlen értékű egyházi relikviával távoztak. Ez az elképesztő méretű kincs a világ 165 múzeumába és magángyűjteményébe szóródott szét. A szigetország 43 múzeuma, galériája és privát kollekciója tartozik ezek közé. Az évi 6,2 millió látogatót fogadó British Múzeum egyedül 900 kinccsel rendelkezik, miközben mindössze százat tud a nagyközönség elé tárni. Az Oxfordi és Cambridge-i Egyetem múzeumai is jelentős számú műkinccsel rendelkeznek. Mindeddig csak két tárgy indult vissza Nigériába, a cambridge Jesus College-ból és a skóciai Aberdeen Egyetemről, bár Oxford és Cambridge éppen múlt héten helyezte kilátásba együttesen több mint 200 benini bronzának hazaköltöztetését.
Az 1897-es rajtaütés korábbi magyarázata úgy szólt, hogy a beniniek néhány héttel korábban lemészároltak az "Obával", Ovonramwen (Overami) királlyal üzleti vitába keveredett kilenc brit tisztviselőt. A Sunday Times szerint történészek ma már kevésbé tekintik megtorlásnak a történteket, inkább fordítva gondolják: a küldöttek meggyilkolása adott ürügyet a régen tervezett behatolásra a gazdag területre, mely mindaddig ellenállt annak, hogy a brit érdekeltségi övezet részévé váljon. Frederick Horniman teakereskedő és liberális képviselő, a nevét viselő múzeum 1901-es megalapítója az elsők közé tartozott, akik a Külügyminisztérium által a portyázás finanszírozására megszervezett aukción bevásároltak a bronzokból.
Úgy tűnik, a gyűjtemény eredetétől függetlenül a dél-londoni nigériai közösség nem bánta, hogy közvetlen szomszédságában megtekinthette a jelentős nyugat-afrikai civilizáció több tucat remekét. Olyannyira nem, hogy a Horniman igazgatója meg akarja kérni nigériai tárgyalópartnereit, hogy a kiállítási darabok közül néhány a helyén maradhasson. A Nigériai Múzeumok és Emlékművek Nemzeti Bizottsága ez év elején szólította fel hivatalosan a brit kormányt a "Benin Bronzes" visszaszolgáltatására, hogy azokat később a déli Edo államban található Benin Citybe tervezett múzeumban helyezze el. A nigériai kulturális grémium nagy örömmel fogadta a Horniman Múzeum döntését. Ennek érdekessége, hogy a kormány mellett működő Arts Council éppen múlt héten hozta nyilvánosságra új irányelveit. Arra bátorítja a múzeumokat, hogy alaposan fontolják meg, hogyan válaszoljanak az érintett kormányoknak visszakövetelések esetén, de mindenképpen átláthatóan kell cselekedni.
A benini bronzokról való lemondás precedenst teremthet a legnagyobb nyilvánosságot kapott vita, az Elgin-márványok visszaszolgáltatása számára is. Ezek az athéni Akropolisz épületeinek azon márványból készült szobrai és domborművei, amelyeket 1801-1812 között Lord Elgin vásárolt meg a Görögországban akkor uralkodó törököktől és szállított Londonba. 1816-ban a brit kormány vásárolta meg ezeket és ajándékozta a British Múzeumnak, amelynek napjainkban is büszkeségei. A legértékesebb márványok a Parthenónról, az Erekhtheionról, az Athéna Niké-templomról, a Propülaiaról származnak. Továbbra is vita kérdése a műkincsek felvásárlásának és elszállításának jogossága. Görögország hosszú évek óta a visszaszolgáltatásukért küzd. Lina Mendoni görög kulturális miniszter a napokban felszólította a hivatalából szeptember 6-án távozó Boris Johnson kormányfőt, hogy "tegyen egy utolsó káprázatos gesztust" és adja vissza a Parthenonból eltávolított, a British Múzeumba kiállított szobrokat.
