Számos cikk és tanulmány jelent már meg az orosz álhírgyártásról és annak következményeiről. Az is közismert, hogy az alacsonyabb iskolázottságú rétegek hajlamosabbak hinni a Coviddal, illetve a vele szemben kifejlesztett oltásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. Egy osztrák felmérés azonban arra az összefüggésre is rámutat, hogy az oltásellenesek oroszbarát húrokat pengetnek a háborúval kapcsolatban. Az összeesküvés-elméletekben hívők folyvást úgy vélik, hogy a valóságban egyetlen erő, személy vagy csoport tart mindent a kezében.
Ha valaki elhisz egy összeesküvés-elméletet, az nagy valószínűség szerint a háború kapcsán is hajlamos erre, s nem hisz a saját szemének. Hiába látja azt, hogy agresszió történt, ez esetben is valami megmagyarázhatatlan összeesküvést emleget.
A Profil című osztrák hetilap által közölt felmérésből kitűnik, hogy azok, akiket legalább egyszer beoltottak a Covid-19 ellen, azok többsége Oroszországot vagy elnökét, Vlagyimir Putyint tartja az ukrajnai háború felelősének, ezzel szemben a vakcinát elutasítók nagyobb része az Egyesült Államokat, valamint a NATO-t, az Európai Uniót és Ukrajnát okolja. A Bécsi Egyetem által az osztrákok körében végzett, nemrég közzétett felmérés eredményeit szakértők cseppet sem tartják meglepőnek. A közösségi oldalak jó ismerői számára ugyanis már hónapok óta feltűnhetett, hogy sok oltásellenes aktivista Oroszországgal és Vlagyimir Putyinnal rokonszenvez, amikor az ukrajnai háborúról beszél. Mint a Profil írja, ez az országban megtartott oltásellenes tüntetéseken is megmutatkozott, ahol a résztvevők egy része orosz zászlókat lengetett. A Covid-19-ről szóló, a Bécsi Egyetem által a világjárvány kezdete óta rendszeresen végzett 1500 fős panelkutatás szerint az oltatlan válaszadók az átlagosnál jóval bizalmatlanabbak az állammal, a médiával és az intézményekkel szemben.
Jakob-Moritz Eberl osztrák kommunikációkutató a Profilnak kifejtette, hogy az új koronavírus-járványról és az ukrajnai háborúról szóló összeesküvés-elméletek narratívája nagyon hasonló. „Mindkét esetben le akarják leplezni azt az elitet, amely állítólag hazudik nekünk. Az összeesküvés-elméletek alapvető építőköve az elitellenesség” – fejti ki. Az e tanulmány keretében végzett korábbi felmérések is megerősítették, hogy sok be nem oltott osztrák különösebb kritika nélkül fogadja el az összeesküvés-elméleteket. Eberl szerint a válságok és a háborúk tökéletes táptalajt jelentenek ezen elméletek számára, mivel rendkívül leegyszerűsített magyarázatot adnak a bonyolult geopolitikai problémákra. A Profil megjegyezte, hogy Ausztria-szerte a lakosság 30-40 százaléka fogékony az ilyen történetekre.
Hasonló eredményt hozott egy szlovéniai felmérés is, amit aValicon ügynökség még márciusban, röviddel a háború kitörése után végzett a Delo napilap számára. A közvélemény-kutatás megerősítette a kapcsolatot az oltási státusz és az ukrajnai háborúval kapcsolatos attitűdök között. E felmérésben a beoltottak között szintén többen vannak azok, akik Oroszországot tartják felelősnek az ukrajnai háborúért: 78százalékuk nyilatkozott így. A be nem oltottaknál jóval kisebb volt ez az arány, de Szlovéniában még ebben a körben is a többség Putyint tette felelőssé, esetükben 51 százalékról van szó. Ebben nagy szerepe lehet annak, hogy a szlovének tradicionálisan sokkal kritikusabbak Moszkvával vagy éppen az ortodox gondolatvilággal szemben, mint az osztrákok.
Andraz Zorko, a Valicon igazgatója szerint az oltásellenesek véleményét nem annyira a tudományellenesség magyarázza, mint inkább a médiába vetett bizalom hiánya. Mint mondja, a médiát azok hangjaként érzékelik, akik a saját érdekeiket akarják érvényesíteni. A szakértő szerint ha most ismételnék meg a márciusi közvélemény-kutatást, akkor hasonló eredmény születne, bár – teszi hozzá – az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatos aggodalmak az utóbbi időben jelentősen csökkentek. „Amint elkezdődött a háború, a pandémia iránti figyelem drasztikusan visszaesett, de az elmúlt hónapban ismét sokkal nagyobb az aggodalom a vírus miatt, ezzel együtt csökkent az Ukrajnával kapcsolatos aggodalom.
Dr. Tomaz Grusovsky filozófus, a nemrég megjelent "Nem fogjuk megmenteni a világot!" című, összeesküvés-elméletekről szóló esszé szerzője számára nem meglepő a két kérdés közötti kapcsolat. „Az összeesküvés-elméletek vallóinak egyik jellemzője, hogy alternatív magyarázattal állnak elő. Az oltás ellenzői nem annyira a gyógyszergyárak összeesküvésétől tartanak, hanem ahhoz a magyarázathoz ragaszkodnak, hogy a vírus nem is létezik, vagy valaki csak azért találta ki, hogy ellenőrizzen minket” – mondta el a Delónak. Az alternatív magyarázat keresése áll az ukrajnai háború és a hibáztatás mögött is.
Miért van szükség ilyen alternatív, párhuzamos magyarázatokra? „Az egyik ok a hivatalos történettel szembeni kétely, mert az emberek elidegenednek a döntéshozó központoktól, és úgy érzik, hogy maguknak kell átvenniük az irányítást” – fejtette ki a Delónak Grusovnik, a Primorski Egyetem pedagógiai karának filozófiaprofesszora. „Ez lázadásban folytatódik, például a nyugati politika ellen, amely az elmúlt évtizedekben semmilyen módon nem tudta megvalósítani a társadalmi egyenlőséget. A társadalmi egyenlőtlenségek egyre nagyobbak, az emberek úgy érzik, kirekesztettek a hatalom és a döntéshozatal központjaiból, ezért a saját kezükbe akarják venni az irányítást.”
A francia példa
Mielőtt Oroszország lerohanta Ukrajnát, Booba – Franciaország egyik legnépszerűbb rap-előadója, aki milliós online közönséggel rendelkezik – vad állításokat terjesztett a Covid-19-ről. Február vége óta azonban a francia zenész már az ukrajnai háborúról terjeszti sajátos elképzeléseit. Booba felmondta a Pumával kötött szponzori szerződését, miután a német cég kivonult Oroszországból. 5,6 millió Twitter-követőjét Kreml-barát álláspontokkal árasztotta el. A rapper, akinek valódi neve Élie Yaffa, szintén példája annak, hogy a nyugati oltásellenes csoportok és összeesküvés-elméletek hívei a globális járványról szóló hazugságok helyett gyorsan áttértek a háborúról szóló félretájékoztatás terjesztésére, főleg Moszkva szemszögéből.
„Az összeesküvési szféra egyfajta üres burok, amely a hírek kibontakozásával együtt halmozódik fel” - mondta a Politicónak Pauline Talagrand, aki az Agence France-Presse tényellenőrző munkáját felügyeli világszerte. „Legyen szó vakcinákról vagy maszkokról, mindig van valami, ami kiváltja az embereket, akik könnyen manipulálhatók és bizalmatlanok a hagyományos információkkal szemben.” „A probléma ezekkel az ismétlődő válságokkal az, hogy hozzájárulnak e szférák megnagyobbodásához és narratíváik megszilárdulásához vezetnek” – tette hozzá.
