rezsicsökkentés;

- Megtévesztő a tájékoztatás az áram- és gázszámla „rezsibokszán”

De a lényeg marad: a kormány narancssárga alapon változatlanul csökkentésként tüntetik fel az áremelést.

Sajátosan módosít a péntek esti Magyar Közlöny szerint az áram- és gázszámla „rezsibokszán” az Orbán-kormány: az augusztus 1-je után kiállított közműszámlákon most már nem azt tüntetik fel, hogy a 2013. január 1-je előtti tarifákhoz képest mennyivel kevesebbet kell fizetni, hanem hogy mennyibe kerülne a termék piaci” áron, és ehhez képest az átlagfogyasztás alatti, rezsicsökkentett tarifával együtt végül mennyivel alacsonyabb a számla. A közlemény a 2013-as első rezsicsökkentések óta jelenik meg a közműszámlákon. Alapszíne változatlanul narancssárga.

Szakértők szerint, amiként az előző, úgy a mostani „tájékoztatás” is megtévesztő. Az elmúlt évek során ugyanis a rezsicsökkentett díj gyakorta jóval meghaladta a „piaci” árat. Ha tehát ezen időszak alatt a tőzsdei tarifákat vetették volna össze a rezsicsökkentett árral, a tájékoztató veszteséget mutatott volna ki.

Az augusztustól érvényes új szabályokhoz "alkalmazkodva" az Orbán-kormány voltaképp az – általuk meghatározott – „átlagfogyasztás” feletti tarifa-emelést tüntetik fel megtakarításként. Valójában ugyanakkor az adófizetők, amiként korábban, úgy mostantól sem takarítanak meg semmit. Az állam ugyanis az energia – ezen belül különösképp a gáz – jó részét külföldről, piaci áron vásárolja. A „rezsicsökkentett” eladáson keletkező veszteséget pedig „egyszerűen” a költségvetésből, vagyis az adóbefizetésekből fedezik. (A lakossági villany árának emelése viszont érthetetlen, mivel azt a világpiaci ármozgásokra érzéketlen Paksi Atomerőmű termeli meg.)

Az állami „kiegészítés” mértéke Orbán Viktor saját bevallása szerint csak idén több mint 2 ezermilliárdos terhet ró a költségvetésre. Emiatt képeznének idén 700 milliárdos „rezsialapot” a bizonyos ágazatokra kivetett különadóból, illetve emelik az áram esetében két-, a gáz esetében pedig hétszeresére az átlagfogyasztás feletti lakossági díjakat. A drága vételen és olcsó eladáson keletkező hiány első körben az energia nagykereskedelmét, egyszersmind a lakossági szolgáltatást is végző, állami MVM-nél keletkezik. Az ellentételezés megkönnyítése érdekében a kormány szintén péntek este állami közfeladattá tette a „rezsivédelmi szolgáltatást”, vagyis azt, hogy a fogyasztók egy része – jellemzően a lakosság – számára, meghatározott díj ellenében, folyamatosan biztosítják az áramot és a gázt. A tevékenység ellátására az MVM-et jelölték ki, amely cég ennek fejében „ellentételezésre” jogosult. Az új rendelet nyomán az állam mostantól az MVM így keletkezett, csak idén több ezermilliárdos hiányát nem tulajdonosként és tőkeemeléssel, hanem állami megrendelőként és egyszerű kifizetéssel, bevételként biztosítja. A rendeletben feltüntetett köztes határidők szorossága arra utal, hogy az MVM sürgős készpénzinjekcióra szorul. A kormány külön rendeletben erősítette meg a nagycsaládosoknak járó, már bejelentett többlet-kedvezményeket is.

A kormányzati kánon szerint 2010-2019 közötti időszakban a magyar gazdaság elmúlt száz éve leggyorsabb növekedését produkálta. Már ezzel az állítással is vannak problémák.