Lemondott pozíciójáról Okszana Pokalcsuk, az Amnesty International ukrajnai irodájának vezetője, miután az emberi jogi szervezet jelentésében meglehetősen súlyos vádakkal illette Kijevet, a nemzetközi humanitárius jog megsértésével vádolva az ukrán hadsereget.
A szervezet részletes jelentést tett közzé, amelyet úgy összegzett, hogy a kijevi vezetés civilek életét veszélyezteti azáltal, hogy lakóövezetekben, köztük iskolákban és kórházakban működtetnek fegyverrendszereket, hozzátéve, hogy ezek a jogsértések semmiképpen nem igazolják Oroszország válogatás nélküli támadásait, amelyekben számtalan civil vesztette életét és sebesült meg. A szervezet közölte, azon taktikák, amelyek polgári objektumokat katonai célpontokká változtatnak, sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Az ezen területeket ért orosz csapások civilek halálát okozták, és polgári infrastruktúrát semmisítettek meg – emlékeztettek.
Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint ez alól az sem mentesítő körülmény, hogy Ukrajna az orosz agresszió ellen védekezik.
A jelentés mindazonáltal azt is leszögezi, hogy az orosz hadsereg ettől függetlenül olyan célpontokat is támadott, ahol nem igazolt, hogy ukrán erők tartózkodtak volna, így a Kreml esetében továbbra is fennáll, hogy háborús bűnöket követett el.
Az Amnesty International közölte, a vizsgálatok során a kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy az ukrán erők lakott területről indítottak csapásokat, mintegy 19 városban és faluban építettek katonai bázist,
pedig a legtöbb ilyen lakott terület kilométerekre volt a frontvonalaktól, vagyis rendelkezésre álltak olyan életképes alternatívák, amelyek nem veszélyeztették volna a civilek életét. Ráadásul az ukrán hadsereg a szükséges óvintézkedéseket sem tette meg, például a civilek evakuálása terén.
A jelentés legsúlyosabb állításai azok a részek, amelyek szerint több esetben kórházakban és iskolákban építettek ki katonai bázist. Az Amnesty International kutatói szemtanúi voltak annak, hogy az ukrán erők öt helyen kórházakat használtak fel de facto katonai bázisként. Emellett rendszeresen létesítettek bázisokat iskolákban Kelet-Ukrajna és Miklojaiv térségében. Az orosz invázió kezdete óta az iskolákat ugyan ideiglenesen bezárták, de a legtöbb esetben az épületek lakott polgári negyedek közelében helyezkedtek el. 29 felkeresett iskola közül 22-ben az Amnesty International kutatói vagy katonákat találtak a helyiségekben, vagy bizonyítékokat találtak katonai tevékenységre - közölték.
Az emberi jogi szervezet jelentése mindazonáltal kitért arra is, hogy az orosz hadsereg válogatás nélkül hajtotta végre támadásait, nemzetközileg tiltott fegyvereket, például kazettás bombát, valamint más, nagy kiterjedésű robbanó fegyvereket is alkalmazva.
Az Amnesty International július 29-én megkereste az ukrán védelmi minisztériumot azzal, hogy reagáljon az összegyűjtött információkra, választ azonban nem kapott. Helyette annak megjelenése után többen is a jelentést bírálták, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett például az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is. Okszana Pokalcsuk, a szervezet ukrajnai irodájának vezetője bejelentette a lemondását és a The Guardian cikke szerint azt közölte:
„Ha nem egy betolakodók által megszállt országban élsz, amelyet éppen darabokra tépkednek, nem fogod megérteni, mit jelent a védők hadseregét elítélni. És egyetlen nyelven sincsenek olyan szavak, amelyek át tudnák adni ezt annak, aki nem érezte ezt a fájdalmat.”
A jelentés amiatt is nagy felháborodást váltott ki, mert a Kreml kommunikációja felhasználja állításainak alátámasztására, vagyis hogy az orosz erők csak katonai célpontokat támadnak Ukrajnában (az oroszok annak ellenére mondják ezt, hogy a jelentésben is szerepel ennek cáfolata). Az Amnesty International mindenesetre leszögezte, elítéli az orosz inváziót, azonban megállapításaik kiterjedt vizsgálatok során összegyűjtött bizonyítékokon alapulnak, így a továbbiakban is jelenteni fogják az ukrán jogsértéseket is, amennyiben észlelnek ilyet.
