Nem igaz, hogy amerikai multik megvásárolták Ukrajna mezőgazdasági területének harmadát – írja a Lakmusz nevű tényellenőrző portál.
Ezzel kapcsolatban felidézik, hogy eredetileg a V4NA „értesülései” alapján terjedt el a kormánypárti sajtóban, hogy az elmúlt egy évben három amerikai agrárcég kezére került Ukrajna mezőgazdasági területének egyharmad része. Valójában azonban semmilyen információ nem támasztja alá ezt az adásvételt – állapítják meg.
Felidézik továbbá, hogy a Magyar Nemzet egy néhány napja megjelent cikkében a V4NA „hírügynökség” nyomán „Amerikai óriáscégek vásárolják fel az ukrajnai termőterületeket” címmel írt cikket. Ebben azt állítják, hogy
a múlt év júliusában életbe lépett földtörvény feloldotta a földvásárlásra vonatkozó adásvételi moratóriumot Ukrajnában,
a privatizáció következtében lehetővé vált a termőföldek értékesítése külföldi gazdasági szereplőknek,
a tavaly óta a művelhető területek egyharmadát, vagyis 17 millió hektárnyi földet 3 amerikai mezőgazdasági cég, a Cargill, a DuPont és a Monsanto vásárolta fel.
Az arányokat a cikk úgy szemlélteti, hogy a multik által Ukrajnában megszerzett földterület nagyobb mint Olaszország teljes termőterülete.
A hírt a Magyar Nemzetről több mint ezerszer osztották meg a Facebookon, emellett pedig az Agrotrend, a Mandiner, a hirado.hu, a Blikk és a Vadhajtások is lehozta a V4NA alapján ugyanezeket a számokat - írja a portál.
A 17 millió hektárnyi földről szóló adat azonban a hírügynökség által idézett Australian National Review-n kívül sehol nem jelent meg, és ott sem támasztja alá semmilyen információ az adásvételt.
A cikkben azt állítják, hogy a Cargill, a Dupont és a Monsanto által Ukrajnában megszerzett földterület nagyobb Olaszországénál is. Linkelnek egy bizonyos ritimo.org nevű oldalt, benne egy "Kinek származik igazán haszna az ukrajnai földpiac létrehozásából" című írással, ám ebben nem szerepel semmiféle ilyen állítás.
A portál felhívja a figyelmet arra, hogy a hír megjelenése óta több, független tényellenőrző oldal is cáfolta az amerikai multicégek földvásárlását Ukrajnában, így a StopFake.org és a DPA is. Az elemzésekből kiderül, hogy azért sem vásárolhattak termőföldeket amerikai cégek, mert a tavaly júliusi törvénymódosítás
továbbra is tiltja, hogy azokat külföldi állampolgároknak vagy olyan jogi személyeknek értékesítsék, amelyeknek külföldiek a kedvezményezettjei.
A cikkek azt is kiemelik, hogy az Australian National Review-ban május végén megjelent, minden tényalapot nélkülöző információ két hónappal később, ugyanazon a napon járta be a teljes orosz médiát, majd továbbterjedt a nemzetközi sajtóba.
A portál megjegyzi, hogy a közösségi média összeesküvés-elméletekre hajlamos szegletében nagy visszhangra talált az amerikai multicégeket Ukrajna kisemmizésével összefűző álhír, amelynek egyes verzióiban Soros György és a globális elit más tagjai is feltűnnek (például Bill Gates, BlackRock vagy Warren Buffett). A magyar Facebookon mégis inkább az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij volt a történet főszereplője, annak ellenére, hogy Ukrajna alkotmányában nincs olyan tétel, amely az elnök hatáskörébe rendelné az ország természeti erőforrásainak értékesítését. A Fidesz Nagymarosi Szervezetének Facebook oldala például a Demokratikus Mémek alábbi illusztrációjával foglalt állást a kérdésben.
Megjegyzik azonban, hogy a leegyszerűsítő magyarázatok és kitalációk ellenére azonban fontos hangsúlyozni, hogy Ukrajna fekete földjére, azaz kiemelkedően jó minőségű termőterületeire – amelyek az Európai Unió mezőgazdasági művelésre alkalmas területének egyharmadával érnek fel – már jóval a háború kitörése előtt megindult a különböző gazdasági érdekcsoportok helyezkedése. Ahogy az olasz Manifesto kiemeli, a Világbank 2013 óta élén áll annak a Nyugat felől érkező privatizációs nyomásnak, amely évek óta célozza az ukrán földtörvény deregularizációját és a piac megnyitását a nemzetközi cégek előtt. Ez pedig mára azt eredményezte, hogy Ukrajna 32,6 millió hektárnyi művelhető területéből a Manifesto becslése szerint összesen 3,4 millió hektárnyi, azaz 10.4 százaléka van külföldi cégek és érdekeltségek kezén.
