Az Amnesty International (AI) az agresszorról az áldozatra helyezi át a felelősséget – jelentette ki Volodimir Zelenszkij. Az ukrán államfő szerint még feltételezni sem lehet olyan körülményt, amelynek alapján igazolható lenne az Ukrajna elleni kiprovokálatlan, megszálló és nyíltan terrorista jellegű orosz támadás. Kijevben komoly vihart keltett a nemzetközi jogvédő szervezet csütörtökön kiadott jelentése arról, hogy az ukrán fegyveres erők a civilek életét veszélyeztető taktikát folytatnak: szándékosan iskolák, kórházak és lakóépületek közelébe telepítik állásaikat. Az AI munkatársak 18 településen találták nyomát a nemzetközi jogot sértő gyakorlatnak. Beszámolójukban ugyanakkor leszögezték, hogy semmi, így ez sem igazolja az orosz támadásokat.
Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó ennek ellenére az orosz propaganda terjesztésével vádolta a szervezetet. Mint a Twitteren írta, Moszkva befolyásoló ügynökei egész hálózatát bevetve próbálja diszkreditálni az ukrán fegyveres erőket a nyugati társadalmak szemében, hogy ezzel is akadályozza a fegyverszállításokat. Dmitro Kuleba külügyminiszter szerint az AI kiegyensúlyozatlan jelentése a bűnöző és áldozata közé tesz „hamis egyenlőségjelet”. Ugyanakkor az orosz támadások után a helyszínre érkező nyugati újságíróknak a lakosok több városban is azt mondták, hogy a csapások előtt ukrán katonák állomásoztak a lerombolt objektumok környékén.
Az összeállítás mindazonáltal a jogvédő szervezeten belül is vitát gerjesztett. Okszana Pokalcsuk az Amnesty International ukrajnai irodájának vezetője Facebookon jelezte, hogy nem értenek egyet az jelentés. Mint mondta, számos a publikálás előtt számos hiányosságra hívták fel a figyelmet, ám aggályaikat nem vették figyelembe.
Az AI elismerte, hogy a civil áldozatokkal járó orosz tüzérségi és rakétatámadások közül korántsem mindegyik irányult ukrán katonák ellen. A szervezet cáfolja, hogy egyenlőségjelet tenne az agresszor és a védekező közé – a kérdéses jelentés csupán négy oldal, míg a háború kezdete óta több száz oldalon listázták a polgári lakosság elleni orosz támadásokat és a közönséges gyilkosságokat.
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága február 24. óta már 12 ezer 584 polgári személy sérüléséről, köztük 5 ezer 327 halálos áldozatról gyűjtött be megbízható adatokat. A valóságos veszteséglista azonban ennél is sokkal hosszabb, mivel a harcok miatt nem lehet minden jelentést a helyszínen ellenőrizni. Az ukrán főügyészség már 26 ezer 465 esetben indított vizsgálatot a polgári lakosságot az orosz katonák részéről ért atrocitásokról. Ezekben az adatokban még nincs benne, hogy a Donyeck megyei Toreckben az oroszok csütörtökön eltaláltak egy buszmegállót, ahol nyolc civil meghalt és öten megsebesültek. Kijev környékén pénteken az erdőben, illetve egy kútban két, feltehetően az orosz megszállás idején meggyilkolt férfi holttestére bukkantak.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem sokkal a háború kitörése után közölte, hogy vizsgálni fogja a civilek elleni támadásokat. A Bloomberg hírügynökség értesülése szerint az első átfogó jelentés a télen várható.
