Az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedévente emelte inflációs prognózisát, nem maradt ki egyetlen alkalom sem, amikor új jelentést készített. Az ok: újabb és újabb, előre nem látott külső és belső sokkok érik a magyar gazdaságot, amelyek erősítik az inflációs folyamatokat. Ennek eredményeként ma már bizonyos termékek árai hetente emelkednek, ilyen mértékű és gyakoriságú árváltozásokra korábban nem volt példa, leszámítva az idény jellegű élelmiszereket, mint például a friss zöldségeket, vagy a hiányból fakadó drágulásokat. Ezzel szemben a pékségek, a hentesek árai ma már akár hetente is változhatnak, és egyelőre ezek rendre felfelé mutatnak. A jegybank már hónapok óta jelzi, hogy saját mérései szerint is egyre gyorsabb az „átárazások” üteme hazai boltokban, szolgáltatásoknál, és ezek még véletlenül sem azok csökkentését jelentik.
Szinte követhetetlenné váltak az árváltozások, ezt érzik a vásárlók, de azt mutatják a piaci adatok is. A laptársainknak és a Facebookon nyilatkozó kiskereskedelmi vezetők szerint a különadó kivetése után már naponta több száz terméket áraztak át a kiskereskedők. A boltoknak nincs más választásuk: vagy áthárítanak minden költségemelkedést – legyen az adó vagy beszállítói árváltozás –, vagy a lehúzhatják a rolót.
Megváltozott az infláció természete, széles körben szinte naponta változó árakkal szembesülnek a vásárlók, és ami nagyobb gond, a vállalatok is – magyarázta lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Ilyen magas infláció környezet nem volt Magyarországon az 1990-es évek második fele óta, és ez is növeli a bizonytalanságot – tette hozzá. A cégek esetében, legyenek azok akár termelők, akár szolgáltatók, az energiaárak naponta változhatnak, hacsak nem voltak olyan szerencsések, hogy korábban egy évre előre fixált áru szerződést kötöttek. Ha pedig a cégek energiaköltségei naponta ingadoznak, akkor azonnal begyűrűznek a termelési költségek és inflációt okoznak – mondta Molnár László. A kutató szerint a napról-napra való átárazásoknak akkor lesz vége vége, ha csökkennek az árak világgazdaságban, és ez különösen érvényes az élelmiszerekre.
A bizonytalanságot jól jelzi, hogy az MNB idén már harmadszor emelte meg inflációs prognózisát, legutóbb a rezsidíjak kormányzati drágítása után.
Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank múlt heti sajtótájékoztatóján az újabb kamatemelést követően arról beszélt, hogy az áram és földgáz árának növelése augusztustól egy éven keresztül növeli az inflációt, amely így a korábban vártnál három százalékkal magasabban tetőzhet, s ez átmenetileg 17 százalékos havi inflációt is jelenthet.
A GKI arra számít, hogy a következő hónapokban még tovább emelkedik az árindex, az áremelkedési hullám csúcsa októberre várható, ha megmarad az lakosság számára az üzemanyagár-sapka – mondta Molnár László. Azonban, ha a kormány időközben megszünteti az üzemanyagok 480 forintban rögzített hatósági árát, akkor az infláció tetőzése magasabb lesz, és az elhúzódik egészen 2023 első negyedéig. A kutató szerint, mivel a üzemanyagár-sapka fenntartása nem a kormány költségeit növeli, és ha nem lesznek ellátási zavarok, akkor az árbefagyasztás elvileg finanszírozható módon fennmaradhat október után is. Szintén nagy kérdés, hogy a kormány mikor lép az élelmiszerár-sapkák kérdésben, ugyanis ezek eltörlése tovább emelheti az inflációt. A GKI most azzal feltételezéssel él, hogy maradnak az ársapkák október 1-je után is, így idén éves átlagban 11 százalékkal emelkedhetnek az árak, és 2023-ban is még 8-10 százalékos inflációval kell számolnunk.
Semmi esélye nincs annak, hogy jövőre az infláció az Orbán-kormány által várt öt százalékra csökkenjen, amivel a 2023-as költségvetésben számoltak
– tette hozzá a kutató.
Az idei 11 százalékos infláció magasabb is lehet, ugyanis az ellentmondásos információk miatt nem lehet megbecsülni a kormányzati energiaáremelések hatását. A kormány ugyan arról beszél, hogy az „csak” a háztartások negyedét érinti (nagyon) hátrányosan, ezzel szemben a különböző önbevalláson alapuló felmérések szerint ez az arány elérheti a háztartások felét. Bármekkora is lesz a tényleges áremelkedés, az inflációs hatást tompítja, hogy a KSH vásárlói kosarában rendkívüli mértékben lecsökkent az energiaárak súlya az elmúlt években, köszönhetően az alacsony áraknak és a növekvő jövedelmeknek. Idén az áram 2 százalékkal, földgáz pedig 2,5 százalékkal szerepel a kosárban – mondta Molnár László.
Új csúcs az árindexben
A KSH hétfőn közli a júliusi inflációs adatot: a legutóbbi mérések szerint az árindex júniusban már 11,7 százalék volt, ezen belül az élelmiszerárak 22,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az áram és a gáz árának emelkedése mindeddig idehaza nem fejtette ki romboló hatását, és a hétfőn közlendő adat lesz hosszú ideig az utolsó, ahol még nem kell számolni az energiaárak változásával. A jegybank várakozásai szerint júliusban tovább emelkedett az infláció, a múlt heti adataik szerint az már 13-14 százalék közé emelkedett – mondta korábban Virág Barnabás. A jegybank elemzői azzal számolnak, hogy júliusban a legnagyobb drágulást továbbra is az élelmiszerek mutatják majd, ezt követik az iparcikkek.
13-14 százalék közé emelkedett a jegybanki elemzők szerint a júliusi infláció
Elszámolták
Molnár László
Semmi esélye nincs annak, hogy jövőre az infláció a kormány által várt öt százalékra csökkenjen
Képalá
Van, hogy hetente más-más áron látjuk ugyanazt a terméket
